KSH: a kormányzati szektor 2011-ben 1205 milliárd többlettel zárt

A kormányzati szektor európai uniós módszertan (szaknyelven ESA-módszertan) szerinti 2011. évi többlete az előzetes adatok szerint ettől - módszertani okok miatt - némileg eltér: 1180,1 milliárd forint volt, a GDP 4,2 százaléka.

A magán-nyugdíjpénztári vagyon állam részére történt átadásával együtt a kormányzati szektor bevétele 14883 milliárd forint, kiadása 13703 milliárd forint volt. A 2011. negyedik negyedévi hiány 461 milliárd forint volt, 253 milliárd forinttal magasabb a 2010. utolsó negyedévinél.

A kormányzati szektor adóssága az MNB adatai alapján 2011 végén 22692 milliárd forint volt, ez a GDP 80,6 százalékának felel meg.

A KSH dokumentuma szerint 2011-ben a magán-nyugdíjpénztári vagyonból - a reálhozam és tagdíj-kiegészítés kivételével - a kormányzati szektor bevételeként a nemzeti számlák rendszerében 2677,7 milliárd forint, illetve 44 milliárd forint ezzel kapcsolatos egyéb bevétel elszámolása történt meg.

A magán-nyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül a kormányzati szektor bevétele 12161,7 milliárd forint, hiánya 1541,6 milliárd forint volt; utóbbi a GDP 5,5 százaléka. Az így számított hiány a 2010. évinél 395,5 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,2 százalékponttal magasabb.

A magán-nyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül 2011-ben - ellentétes irányú változások eredőjeként - az előző évhez mérten 0,6 százalékkal növekedtek a bevételek; elsősorban a társadalombiztosítási hozzájárulások (amelyek 13,1 százalékkal nőttek), illetve a jövedelemadó-bevételek (ezek a bevételek 16,2 százalékkal csökkentek) változtak jelentősen.

A társadalombiztosítási hozzájárulások nagymértékű emelkedése mindenekelőtt a magán-nyugdíjpénztári hozzájárulások állami nyugdíjrendszerbe való utalásából (2010 novemberétől), illetve a nyugdíjjárulék mértékének 0,5 százalékpontos emelkedéséből (2011 januárjától) fakad.

A jövedelemadó-bevételeknél - az új adójogszabályoknak megfelelően - a személyi jövedelemadó-bevételek számottevő csökkenése mellett a társasági adóból származó bevételek is mérséklődtek. A termelési- és az importadó-bevételek emelkedtek (3,1 százalékkal), ezen belül - a pénzügyileg nem rendezett beszerzések miatti áfa-visszaigénylés korrekciója hatásának figyelembevételével - az áfa-befizetések 2,4 százalékkal nőttek.

2011-ben 3,6 százalékkal nőttek a kiadások a 2010 évihez képest. Elsősorban az egyéb kiadások emelkedtek jelentősen (23,5 százalékkal), főként a pénzügyileg nem rendezett beszerzések miatti áfa visszaigénylés elszámolása, a MÁV-kötvénykibocsátáshoz nyújtott állami kezességvállalás és adósságátvállalás, a Magyar Fejlesztési Bank veszteségtérítése, és a devizahitelek kedvezményes egyösszegű végtörlesztéséből eredő banki veszteség egy részének állam általi átvállalása következtében.

A KSH közlése szerint növekedtek a kamatkiadások (5,2 százalékkal), a folyó termelőfelhasználás (1,6 százalékkal), illetve a pénzbeni társadalmi juttatások (1,8 százalékkal) is - utóbbin belül a nyugellátásokra fordított kiadások 4,8 százalékkal nőttek.

A felhalmozási kiadások nagymértékben, 9 százalékkal visszaestek, és csökkentek a munkavállalói jövedelemre fordított kiadások is (2,8 százalékkal).

Tavaly az utolsó negyedévben a kormányzati szektor bevétele 3.242 milliárd forint, kiadása 3.703 milliárd forint volt, hiánya 461 milliárd forint volt, a GDP 6,4 százalékát tette ki.

Az előző év azonos időszakához képest a bevételek 1,7 százalékkal mérséklődtek. A jövedelemadó-bevételek 3,1 százalékos csökkenése mellett a termelési- és az importadó bevételek is visszaestek az év utolsó negyedévében (2,1 százalékkal). A társadalombiztosítási hozzájárulások 6,8 százalékkal növekedtek.

A kormányzati kiadások 5,6 százalékkal bővültek; a legnagyobb mértékben az egyéb kiadások emelkedtek (43,6 százalékkal), főként a MÁV-adósságátvállalás, a Magyar Fejlesztési Bank veszteségtérítése, illetve a devizahitelek kedvezményes egyösszegű végtörlesztéséből eredő banki veszteség egy részének állam általi átvállalása következtében.

Jelentősen növekedtek továbbá a kamatkiadások (10,5 százalékkal), míg a munkavállalói jövedelem (0,3 százalékkal) és a pénzbeni társadalmi juttatások (0,5 százalékkal) kismértékben nőttek - utóbbin belül a nyugellátásokra fordított kiadások 5,6 százalékkal emelkedtek, azonban az egyéb pénzbeni juttatások 10 százalékkal csökkentek. A felhalmozási kiadások ugyancsak erőteljesen, 12 százalékkal estek vissza.