Raskó György: a magyar föld sokkal értékesebb annál, hogy ne használjuk ki

A szakember, aki az Antall-Boross kormány közigazgatási államtitkáraként  a rendszerváltás után a magyar mezőgazdaság egyik fő alakítója volt, határozottan fogalmaz: vétek a mezőgazdaságot egy ilyen kiváló adottságú országban, mint a miénk,  szociális kérdésként kezelni.
- A magyar mezőgazdaság  teljesítményei rendkívül szerények. Az ugyancsak 10 milliós Bajorországban, amelynek a területe is nagyjából akkora, mint a miénk,  a mezőgazdaságilag hasznosítható terület jóval kevesebb. Szántóterületük nincs 2 millió hektár, szemben a mi 5 millió hektárunkkal. A magyar földek sokkal jobb minőségűek, mégis Bajorországban, ahol a mezőgazdaság marginális ágazat, tavaly 7,75 milliárd eurós exportot bonyolított le. Ez abból a szempontból érdekes, hogy mi ezen időszakban 6,8 milliárd eurós exportot produkáltunk. Az osztrák élelmiszerexport 2011-ben 9,1 milliárd euró volt. Ausztria csak 83 ezer négyzetkilométer, 1,7 hektáros szántóval. Magyarországon 6,3 millió hektár a mezőgazdaságban hasznosítható terület, Ausztriában  a legelőkkel, az erdőkkel együtt  összesen 3,2 millió hektár van. Mégis harmadannyi területen 50 százalékkal több exportteljesítményt értek el. A hollandoknak az egy hektárra jutó exportja 11 szerese a magyarénak. Ez gyászos teljesítmény - hivatkozik a példákra.

  Ez vonatkozik az élőmunka-teljesítményre is. Ez azért érdekes, mert az iparban és a szolgáltatásban ma nincsenek ilyen különbségek. Nem  véletlenül telepítenek ide az Audi és a Mercedes gyárak, ezekben az üzemekben az egy munkásra jutó termelékenység ugyanannyi, mint a német anyagyárakban. Ezt hosszú távon nem lehetséges fenntartani. Ha  a mezőgazdaságot egy ilyen kiváló adottságú országban szociális kérdésként kezelik, s hagyják, hogy oda  a máshoz nem értő és szakképzettséggel nem rendelkező emberek kerüljenek, rásózzuk őket a falura és a mezőgazdaságra, abból nem lesz hatékonyság-javulás. Sőt azáltal,  hogy szociális foglalkoztatás történik ebben az ágazatban, az egységre vetített termelékenység és érték-előállítás is tovább fog csökkeni - jósolja.

Mindez egy romantikus szemlélet eredménye - válaszol kérdésünkre. Akik ma a minisztériumban a mezőgazdasági irányításért felelősek, elsősorban kisgazdákkal - a volt kisgazdákról van szó, akik a Fideszbe átmentek - vannak kapcsolatban, ők küldték oda ezeket az embereket. Ők a régi szocialista nagyüzemi gazdasággal szemben rendkívül elutasítóak, de átestek a ló túlsó oldalára, s egyfajta romantikus, a régi paraszti gazdasághoz vonzódnak  ami egyébként soha nem volt Magyarországon.
-  A kormánynak akkor lenne helyes az ágazattal kapcsolatos megítélése, ha azt, amit hangoztat - felhozni a vidéket, emelni az ottani életszínvonalat - meg tudja tenni, ha professzionális integrált termelési rendszerek jönnének létre. Ott a betanított vagy közmunka szinten foglalkoztatott embereket hatékonyan lehetne bevonni a termelésbe. A föld sokkal értékesebb annál, hogy ne használjuk ki.  Ezeket az embereket a professzionális kör foglalkoztatná, s azt már döntse el a verseny, hogy a családi gazda tudja-e őket hatékonyabban foglalkoztatni vagy például egy volt nagyüzem  - véli.

 A kormányzatnak minden fórumon arról kellene beszélni, hogy: emberek szövetkezzetek, termeljetek jó minőséget nagy tételben, adjátok el együtt, szerezzétek be közösen a vetőmagot, műtrágyát és gépeket, s az állattenyésztésben is ugyanez a helyzet - szögezi le.
A kérdésre, ki  ad akkor majd munkát e konstrukcióban a vidéki lakosságnak, határozott válasz érkezik.
- Sehol a világon, egyetlen országban nem sikerült a mezőgazdasági foglalkoztatottak számának csökkenését megállítani. A csökkenés mindenütt drámai, s az, aki arra költi a pénzét, hogy lassítsa ezt a folyamatot, csak az ablakon dobja ki azt. A megoldás itt is egyfajta integráció lenne, olyan, ahol a mainál jóval magasabb lenne a feldolgozottsági fok. A magyar mezőgazdasági export, azon kívül, hogy kevés és nem hatékony, olyan rossz szerkezetben is áll össze, hogy 70 százaléka mezőgazdasági nyersanyag, s csak a többi feldolgozott élelmiszer. Élelmiszeriparunk ma romokban hever - tavaly az itthon felhasznált sertéshús több mint 40 százaléka importból származott, s a tej esetében is hasonló volt az arány. A magasabb feldolgozottság teremthetne munkahelyeket vidéken, hiszen a feldolgozó üzemekben valódi verseny- és piacképes, jól fizető és megélhetést biztosító munkát lehetne végezni.