Jó üzlet a föld, de nem annak, aki belőle élne

Ehhez egyebek között a nagyesztergári tehenészet esete szolgál alapul. A vállalkozás tíznél több embernek adott munkát, tejelő teheneket tartott, legeltetéssel jó minőségű tejet állított elő. Természetes, hogy a telepet körülvevő területeket a tehenészet hasznosította, itt legeltették az állatokat, és a tömegtakarmány, valamint az abrak előállításához is jelentős nagyságú termőföldre volt szükségük. Mi sem természetesebb, hogy most is pályáztak, de veszítettek, s ezzel alkalmazottaik elveszítették a munkájukat, ők eladni kényszerülnek az állataikat, és ki tudja, miből fognak megélni, hiszen végzettségük és szívük szerint is mezőgazdászok. Ehhez a munkához pedig föld kell, amit mostanában a helyi lakosoknak szánnak – a szólamok szerint. A haszonbérleti pályázatokon is csak az adott területtől legfeljebb húsz kilométerre lakó ember indulhatott. A nagyesztergári és rajta kívül egy debreceni nyertesről azt állítják, nem élnek a területen, még ha bejelentett lakcímük van is. A föld azonban üzlet is, elsősorban annak, aki nem akar rajta dolgozni, de jogosult a támogatások felvételére.