2013.06.26. 19:28
A körbetartozás működteti az országot
Fejér megye – Továbbra is a hazai vállalkozások viselik a magyar gazdaság finanszírozási kockázatának oroszlánrészét: a belföldi vállalatközi kifizetéseken belül a halasztott fizetés aránya a teljes volumen háromnegyede.
A visegrádi országok közül továbbra is a magyar vállalkozások alkalmazzák leginkább a halasztott fizetés módszerét: a teljes külkereskedelmi és hazai céges értékesítés átlagosan 80,8, illetve 73,6 százaléka így bonyolódik. A régiós átlag 56,3 (belföld) és 57,3 százalék, (export), a nyugat-európai 48,1 és 41,9 százalék – mutat rá az Atradius Fizetési Szokások Barométerének legfrissebb számában.
A hitelbe értékesítés fő célja itthon mindkét esetben (45,6 a belföldi és 33,3 százalék külföldi vevőknél) a hosszú távú kereskedelmi kapcsolat fenntartása. Mivel tavaly ugyanezt az okot a válaszadók 23 illetve 26,1 százaléka jelölte meg, ezért az idei értékek 98,3 és 27,6 százalékos növekedést takarnak.
– Szemmel láthatóan a magyar vállalkozások szállítói hitellel váltották ki a rövid távú banki hiteleket, és nagy részük hajlandó jelentős kockázatokat vállalni, hogy fenntartsa működését, és ne veszítse el a meglévő vevőit. Ez a gyakorlat érthető, de ilyen magas kitettség mellett, már akár egy szereplő bedőlésével is könnyedén olyan körbetartozási lánccá alakulhat, amely minden résztvevőt maga alá temet – mutat rá az extrém mértékű szállítói hitelezés kockázataira Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
Jelenleg a magyar feldolgozóipar biztosítja a leghosszabb fizetési határidőket a vevőik számára (átlagosan 32 napot), míg a nagykereskedelmi, kiskereskedelmi, disztribúciós szektorban a legrövidebbeket (29 nap). A magyar válaszadók által kibocsátott belföldi és külföldi számláik teljes értékének átlagban 24,9 és 17,8 százalékát nem fizették ki az esedékességi határidő lejártakor. Mindkét átlag a felmérés kelet-európai (29,4 belföld és 21,6 százalék külföld) és nyugat-európai (30,1 belföld és 28,8 százalék külföld) átlaga alatt van.
– Az adatok alapján a magyar vállalkozások egész jól boldogulnak belföldi követeléseikkel, azonban a külföldiek esetében vagy nem sikerült megfelelő követeléskezelési gyakorlatot kiépíteni, vagy nem elég körültekintően választottak üzleti partnert – állítja Vanek Balázs.