Kényszertörlés után is lehet élni a bérköveteléssel

A kényszertörlési eljárás célja a nem megfelelően működő, vagyontalan cégek kivezetése a gazdasági életből. Az eljárás szankciós jellegű. Elrendelésére sor kerülhet, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja. Cég megszűnéséhez vezethet például az adószámának eltörlése számviteli beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének elmulasztása vagy ismeretlen székhely miatt. Kényszertörlési eljárás akkor is elrendelhető, ha a cég a végelszámolási eljárást 3 éven belül nem fejezi be, vagy a végelszámolás általános szabályaira való áttérést nem hajtotta végre, továbbá olyan jogutód nélküli megszűnések esetén, ahol végelszámolási eljárásnak nincsen helye.

A július 1. után elrendelt kényszertörlési eljárásokban azok a munkavállalók, akiknek a céggel szemben bérkövetelése, vagy munkaviszonyból származó egyéb követelése van, a közzétételtől számított 60 napon belül jelenthetik be igényüket a cégbíróságon – tájékoztatta lapunkat a NAV regionális Adó Főigazgatósága. Ha a kényszertörlési eljárás során követelést jelentenek be és a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyontalan, vagy a vagyon előreláthatóan még a felszámolási költségeket sem fedezné, elrendeli a cég törlését a cégjegyzékből, és rendelkezik a vezető tisztségviselő, a korlátlanul felelős tag, vagy a többségi befolyással rendelkező tag eltiltásáról.

Az eltiltott személy 5 évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, és nem lehet cég vezető tisztségviselője.A hitelezők pert indíthatnak a tag, valamint a 3 éven belül részesedését átruházó volt tag korlátlan felelősségének megállapítására a ki nem egyenlített tartozással kapcsolatban. Ugyancsak megállapíthatja a bíróság, hogy a kényszertörlés elrendelését megelőző 3 évben vezető tisztségviselőként közreműködő személy ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, és kötelezheti a volt vezetőt a meg nem térült hitelezői követelések kiegyenlítésére.

Fejér van középen

Megyei szinten az építőipari cégek bedőlési aránya jelentős szóródást mutat. A Bisnode nemzetközi cégminősítő adatai szerint Fejér megye e listán a 9. helyet foglalja el 5,91 százalékkal. A legnagyobb a bedőlési arány Hevesben (),64 százalék), a legkisebb pedig Győr-Sopron megyében (2,46 százalék). Az építőiparban ugyanakkor a felszámolások és a végelszámolások száma is csökkent. Egy részük helyét azonban átvették a kényszertörlések, melyek száma az elmúlt egy évben az 5500-at is meghaladta.