Végelszámolás helyett kényszertörlés

Egy év alatt 2013. július 1. és 2014. június 30. között 6768 vállalkozás szűnt meg végelszámolással, azaz 55 százalékkal kevesebb cég tulajdonosa döntött úgy, hogy így rendezi megrendült pénzügyeit, kiegyenlíti partnerei, beszállítói követeléseit, és bezárja cégét - tájékoztat a feketelista.hu portál. Ám ezek a számok nem fedik a valóságot.

A cégmozgások adatai arról is informálnak, hogy ugyanezen időszakban végelszámolás helyett kényszertörléssel hagyta el a pályát 26 963 cég, ezek a kihulló cégek a végelszámoltak között már nem szerepelnek.

Egy jogszabálymódosítás ugyanis 2012-től hatályon kívül helyezte a kényszervégelszámolási formát, és helyébe új megszűnési formaként a kényszertörlési eljárást léptette azért, hogy meggyorsítsa a cégnyilvántartásból a cégek kivezetését akkor, (1) ha a cégek három éven belül nem fejezték be a végelszámolást; (2) ha a cégeket felügyeleti hatáskörében eljárva megszűntnek nyilvánítják; (3) ha a cégek a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtották végre, vagy ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a társaságok nagy része nem jut el a végelszámolásig, mivel a cégbíróság előzőleg kényszertörléssel vezeti ki őket a cégnyilvántartásból.

Ezzel az új menetrenddel magyarázható a végelszámolások csökkenése. A cégbíróság döntésének milyensége a kivezetés fajtájáról alapvetően meghatározza a cég további létét, működését. A végelszámolást saját elhatározásából kezdeményező tulajdonos ugyanis az eljárás ideje alatt is folytathatja fizetőképes gazdasági tevékenységét, lezárhatja az eljárást, és dönthet a továbbműködésről is. Amennyiben viszont a cég nem tudja valamennyi vele szembeni követelését a vagyonából kielégíteni, akkor a cégbíróság felszámolást kezdeményez. Korábban a kijelölt végelszámoló sikertelenség esetén is csak három év eltelte után kezdeményezhette a felszámolást (bár a végelszámolások mintegy kétharmada végül felszámolásba megy át). Sokan visszaéltek ezzel a lehetőséggel, és időközben eltüntették a vagyont, kiürítették a céget, a hitelezők pedig futhattak a pénzük után.

Kényszertörlési eljárás alatt a cég viszont már nem folytathat gazdasági tevékenységet, nem hozhat az eljárással ellentétes döntéseket, és az eljárás mindenképpen a cég törlésével zárul. A kényszertörlési eljárás gyorsabb és lényegesen hatékonyabb a korábbi kényszervégelszámolási formánál, mivel a kényszertörlés során nem szerepel hitelezői igény nyilvántartásba vétele, azt a bíróság nem kutatja. Fentiek okán is érdemes és hasznos bármilyen üzleti döntés előtt a partnernek, üzletfélnek a kiszemelt cégről informálódni - kommentálja a fenti adatokat Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője.

- Adatbázisunkból, egyetlen klikkeléssel, tizennégy állami intézmény összes, cégeket érintő döntéséről tájékozódhat az érdeklődő. Megtudhatja például, hogy végelszámolás, felszámolás vagy csődeljárás alatt áll-e, van-e adótartozása, rendezettek-e munkajogi körülményei? Összesen mintegy félmillió vállalkozás több mint egymillió ügye ismerhető meg nyilvántartásunkban. Ezeknek az információknak a birtokában megalapozottabb döntést hozhat a cég vezetése - mondja a főszerkesztő.