A pályakezdő meg a bér

Az iskolai végzettség befolyásolja a munkaerő-piacra frissen kilépő fiatalok bérezését: az általános iskolát végzett fiatalok átlagosan havi bruttó 150 ezer forint kezdő fizetést kapnak. Szakközépiskolai végzettséggel havi 175 ezer forintra, gimnáziummal átlagosan 210 ezer forintra számíthatnak.

Az OKJ-s végzettség esetében a havi átlag 215 ezer forint.

A frissdiplomás pályakezdők lehetőségei - az elemzés szerint - jobbak: a főiskolai végzettséggel rendelkezők átlagosan bruttó 300-320 ezer forintra, egyetemi végzettséggel - piacképes diplomával, idegennyelv-tudással - pedig 320-340 ezer forintra számíthatnak az első munkaévben - állítja a kutatás. Egyik összeg sincs azonban kőbe vésve, számtalan tényező befolyásolja a béralkut.

De hogyan alakítható ki a reális bérigény pályakezdőként és mi szükséges egy sikeres bértárgyaláshoz? Nem árt az interneten - például hír- és munkaügyi portálokon -, fejvadásznál, céges nyílt napokon, állásbörzéken, ismerősi körben információt gyűjteni az adott pozícióhoz tartozó fizetésekről. Az állásinterjún a fizetési igényt jobb sávosan (például bruttó 230-250 ezer forint) és nem egy összegben közölni. Az is szerencsésebb, ha a leendő munkáltató hozza szóba először a bérkérdést és nem a pályázó.

Műszakváltás. A pályakezdő elvárásait célszerű összehangolni a realitásokkal, s szélesebb körben is tájékozódni
Fotó: Koppán Viktor

A fizetési igény meghatározásánál azt is vegyük figyelembe, hogy vannak-e és ha igen, milyenek a béren kívüli juttatások. Nem kell azonnal rábólintani az első ajánlatra, néhány nap gondolkodási idő belefér, amíg döntést hozunk. Csak néhány a jó tanácsok közül, hogy ne kelljen csalódottan távoznunk az állásinterjúról. Valójában nagy a bizonytalanság a fizetési igényekkel kapcsolatban. A munkaerő-közvetítő cégek képviselői, így Horváth Dániel, az egyik ilyen cég területi vezetője azt javasolja, az álláskereső vegye számításba, hogy saját igényeinek milyen havi bevétel felel meg. Ezután szánjon időt annak felderítésére, hogy az adott iparágban és pozícióban milyen fizetéssel rendelkeznek más szakemberek. (Az állásportálokon például "bériránytűként" kalkulátor segít, megadja, hogy a hasonló szakterületen dolgozó munkavállalók milyen fizetési igényt támasztanak.)

Fel kell térképezni azt is, hogy egy adott állásra milyen kereslet van. Minél nagyobb az érdeklődés egy végzettség vagy tudás iránt, annál jobb pozícióban van a leendő munkavállaló a bértárgyaláson. És az sem mindegy, hogy az ország mely régiójában, gazdaságilag mennyire fejlett városban szeretnénk elhelyezkedni. A főváros kiemelkedő lehetőségekkel bír, de a megyeszékhelyeket és az ott működő nagyvállalatokat is érdemes megemlíteni.

A vidéki kisvárosban viszont akkor van lehetőség elérni az áhított béreket, ha olyan területen mozgunk otthonosan, amely iránt kimagasló kereslet mutatkozik. Műszaki végzettséggel rendelkező szakemberekre akkora kereslet van, hogy akár határon túlról is várnak szakembereket, Ezenkívül a cégek tanulmányi szerződéssel próbálják "magukhoz kötni" a munkavállalóikat. A pályakezdőknek azt javasolják, a kötelezőn kívül szerezzenek minél több szakmai gyakorlatot, néhány hónap, fél év sokat számít leendő foglalkoztatóiknál. A legkedvezőbb helyzetben ma Magyarországon a műszaki szakemberek és az informatikusok vannak - az ő fizetési igényük találkozik a munkaerő-piaci kereslettel.