2017.12.29. 12:48
19,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó
Ezzel újabb 200 milliárd forint marad a munkaadóknál, ezt az összeget pedig technikai fejlesztésekre és béremelésre fordíthatják – mondta Cseresnyés Péter pénteken sajtótájékoztatón Budapesten.
Budapest, 2017. november 15. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára expozét tart az egyes oktatási, szakképzési és felnőttképzési és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. november 15-én. MTI Fotó: Soós Lajos
A 2016. novemberében aláírt hatéves bérmegállapodás eredményeként január 1-től a munkabérekre rakodó adóteher, a szociális hozzájárulási adó, az idei 22 százalékról, 19,5 százalékra csökken – hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kiemelve, hogy január 1-től – szintén a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetően – a minimálbér 8 százalékkal, a szakmunkás garantált bérminimum pedig 12 százalékkal emelkedik.
Cseresnyés Péter emlékeztetett, hogy 2010-2018 közötti időszakban a minimálbér 88 százalékkal, 73 500 forintról, 138 ezer forintra, a szakmunkás garantált bérminimum pedig több mint 100 százalékkal 89 500 forintról 180 500 forintra emelkedett.
Az államtitkár ismertette, hogy 2017-ben az első tíz hónapban 10,2 százalékkal nőttek a reálkeresetek, a versenyszférában 11,5 százalékos, a közszférában pedig 10,7 százalékos volt a bővülés. Utóbbira példaként említette az egészségügyi, a szociális, a rendvédelmi és az oktatás területét, ahol szavai szerint jelentős volt a béremelés.
Cseresnyés Péter megjegyezte, mivel a versenyszférában a reálbérnövekedés meghaladta a hatéves bérmegállapodásban meghatározott 11 százalékot, ezért a megállapodás értelmében a szociális hozzájárulási adó 2018 január 1-től nem 2 százalékponttal, hanem 2,5 százalékponttal mérséklődik.
Az államtitkár szólt arról is, hogy csökkentek az egyes országrészek közti bérkülönbségek. Az első háromnegyedévben Heves és Nógrád, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nőttek leginkább a keresetek. Cseresnyés Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy míg 2002 és 2010 között a minimálbér reálértéke 5,8 százalékkal nőtt, 2010 és 2017 között már 23 százalékkal.
