2018.01.31. 15:01
MÁV-elnök: a térség érdeke a vasúti infrastruktúra fejlesztése
A térség stratégiai érdeke a vasúti infrastruktúra fejlesztése, a vasút versenyképességének fokozása, az észak-déli kapcsolat erősítése – mondta Dávid Ilona, a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület elnöke, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója szerdán a magyar V4 elnökség kiemelt programjaként szervezett, vasúti vállalati vezetők szakmai konferenciáján, Budapesten.
A térség 15 országából érkezett vállalatvezetők a szerdán kezdődött kétnapos budapesti tanácskozáson a vasúti áruszállítás helyzetét, a versenyképesség növelésének lehetőségeit, a vasúti munkaerőpiacot, a digitalizációs megoldásokat tekintik át szekció üléseken.
Dávid Ilona a megnyitón jelezte, hogy a visegrádi együttműködés (V4 – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) keretén belül dolgoznak a négy ország meghatározó vasútvállalatainak konzultációs lehetőséget adó vasúti kerekasztal létrehozásán. A munkában a Hungrail felvállalta az együttműködés kereteinek, a megállapodás részleteinek koordinálását, hogy még a magyar elnökség alatt aláírható legyen az erről szóló dokumentum.
A V4 vasúti kerekasztalon lehetőség lenne a közlekedéssel kapcsolatos szakértői egyeztetésekre, közös álláspontok kialakítására, amelyeket a szaktárcák az Európai Unióban képviselhetnek
- fejtette ki Dávid Ilona.
A Hungrail elnöke szerint a visegrádi csoport szorgalmazhatja a közös párbeszédet az adriai-, balti-, fekete-tengeri térség országaival a vasúti árufuvarozásról. Hozzátette, hogy emellett Magyarország elkötelezett a Földközi-tenger irányában is, átépíti, bővíti a Budapest-Belgrád-Szkopje-Thesszaloniki-Athén-Pireus vasúti korridor magyar szakaszát, amihez kínai forrásokat vesz igénybe.
Megjegyezte, ez utóbbi beruházás uniós kohéziós forrásokból 2030 előtt nem kezdődhetne meg, akkor is csak más projektek, például az észak-déli árufuvarozási korridor fejlesztésének halasztása árán, amit nem szeretnének.
Dávid Ilona hangsúlyozta, bíznak abban, hogy az Európai Unió a következő fejlesztési időszakban nem csökkenti a kohéziós alap forrásait, és 2030-ra a vasúti folyosók magyar szakaszain megszüntethetők a szűk keresztmetszetek, kiépíthető a GSM-R kommunikációs lefedettség, az ETCS vonatbefolyásoló rendszer.
A vasúti személyszállításról szólva a Hungrail elnöke kiemelte,
a visegrádi régió országai között lényegében csak a Budapest-Pozsony-Prága tengely tekinthető megfelelőnek, ezen a szakaszon kétóránként járnak a korszerű szerelvények, szerinte a többi viszonylatban még bőven van lehetőség az együttműködésre,
köztük a határon átnyúló kistérségi vasúti személyszállítás fejlesztésére.
A megnyitón Ludvig László, a magyarországi Siemens közlekedési részlegének igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a digitalizáció, a korszerű technológia térnyerése a vasúti közlekedésben is megtakarítást és hatékonyság növekedést hoz.