2018.05.29. 15:25
Orbán Viktor: a magyarok újra elhiszik, hogy többre képesek
A magyar kormány a gazdaságpolitikában a jövő mellett kötelezte el magát: hódítói és nyertesei akarnak lenni az egyre bővülő világnak, amit a robbanásszerű fejlődést mutató tudomány kínál mondta a miniszterelnök az Ericsson Magyarország új budapesti székháza és fejlesztési központja megnyitó ünnepségén.
Budapest, 2018. május 29. Orbán Viktor miniszterelnök (b2), Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete (b), Börje Ekholm, az Ericsson Group elnök-vezérigazgatója (b3), Noah Steinberg, a WING Zrt. elnök-vezérigazgatója (j2) és Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója (j) az Ericsson Magyarország újonnan épült budapesti székháza és fejlesztési központja, az Ericsson Ház megnyitóünnepségén 2018. május 29-én
Forrás: MTI Fotó
Fotó: Koszticsák Szilárd
A magyarok ma már újra elhiszik, hogy többre képesek, mintsem hogy ügyesen lavírozzanak és alkalmazkodjanak; Magyarország ma már nem csak mer gondolkodni, hanem időnként mer magyarul gondolkodni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, az Ericsson Magyarország új budapesti székháza és fejlesztési központja megnyitó ünnepségén.
A kormányfő hozzátette: ez látható az adórendszeren, a költségvetési gazdálkodáson, a befektetéstámogatási rendszeren, a külpolitikán, a határvédelmen vagy a migrációs politikán is.
A saját logikánkat követjük, ehhez jó adottságaink vannak, a svédekhez hasonlóan egyedülálló a nyelvünk és egyedülálló az észjárásunk
- jelezte.
Akkor járunk el helyesen, ha a saját észjárásunknak megfelelően – a magunk akarata szerint – a valóságot is képesek vagyunk hajlítani – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: politikusként ebben látja az innováció lényegét.
Kiemelte: a telekommunikáció európai úttörői között a kezdetek óta ott voltak a svédek mellett a magyarok is. Puskás Tivadarnak köszönhetően Magyarország gyorsan a távközlés élvonalába került. Ez az Ericsson alapítójának, a svéd telekommunikáció atyjának, Lars Magnus Ericssonnak is feltűnt, 1911-ben az első külföldi beruházó Magyarországon ebben a szektorban az Ericsson volt – idézte fel Orbán Viktor. A magyaroknak ez történelmi pillanat volt, több mint 100 éve stratégiai szövetséget kötöttek a svédekkel, akkor talán egy lépéssel a világ előtt járva – fűzte hozzá.
Hangsúlyozta: ugyanilyen lépéselőnyt szeretnének kialakítani most, amikor forradalmi átalakuláson megy keresztül az egész világ, és a telekommunikációs szektor.
Orbán Viktor biztató jelnek nevezte, hogy
a magyar gazdasági fejlődés közel negyedét az elmúlt években a digitális gazdaság adta. Ez a szektor már most stratégiai jelentőségű
- folytatta, hozzátéve: kellene még néhány ezer exportképes kkv, és mintegy tízezer fiatal mérnök és informatikus is.
Hangsúlyozta, hogy ezért támogatták és támogatják az ágazat növekedését: 2010-2014 között több mint 1100 cég fejlődését segítették, 2014-2021 között pedig minden eddiginél többet, közel 130 milliárd forintot fognak fordítani a telekommunikáció fejlesztésére, több mint 8 ezer céget elérve. Eddig 11 ágazati szereplővel kötött stratégiai megállapodást a kormány, ezt a munkát folytatják – közölte.
Már új gazdaság-filozófiai irányzatként beszélnek a „dataizmusról”, az információáramlásról és a technológiáról, amely új korszakot nyitott a 21. századi emberiség történetében.
„Magyarország vezetőinek nemcsak a politikában, de a gazdaságban, a tudományban, a szellemi életben is meg kell érteniük, hogy aki helyt akar állni a jövőért folytatott küzdelmekben, meg kell tanulnia a hajózást a globális adatfolyamok, az információáramlás óceánján”
- mutatott rá a miniszterelnök.
A magyar kormány a gazdaságpolitikában emellett a jövő mellett kötelezte el magát: hódítói és nyertesei akarnak lenni az egyre bővülő világnak, amit a robbanásszerű fejlődést mutató tudomány kínál. Azért hozták létre az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy a magyarok is ott lehessenek a jövőt felfedező és meghódító nemzetek között.
Kijelentette: megértették, hogy a jövőben azok az országok lesznek versenyképesek, amelyek felkészítik munkavállalóikat és vállalataikat az új technológiák alkalmazására.
Rámutatott arra is, hogy a rendszerváltozáskor az Ericsson nem összeszerelő üzemet, alkatrészgyárat hozott létre Magyarországon, hanem azonnal szoftverfejlesztő-központot alapított. Villámgyorsan felismerték, hogy a magyar szellem igazi európai minőséget képvisel, már 1992-ben a BME-vel laboratóriumot létesítettek a nagysebességű hálózatok kutatására – idézte fel a miniszterelnök. Az Ericsson korábbi elnökének válasza szerint az Ericsson oda költözik, ahol a tudás lakik – Magyarország mindig is a tudás otthona volt – húzta alá Orbán Viktor.
A kormányfő azt mondta: büszkék arra, hogy a Duna-parton a Műegyetem és az ELTE közvetlen szomszédságában kapott helyet az Ericsson egyik legnagyobb k+f központja, Magyarország egyik legkorszerűbb és egyik legnagyobb szerverterme, és az Ericsson innovációs műhelye, az Ericsson garázs is.
Közölte: a vezérigazgatóval folytatott tárgyalásaik szerint négy dologgal tehetik sikeressé a stratégiai szövetségüket, ezekkel lépéselőnyre tehetnek szert a globális versenyben. Ezek együtt Európa kevés országában vannak meg: a kiváló szakemberek, nagy tudásbázison alapuló modern oktatás, a k+f kormányzati szintű támogatása és az ágazat iránt elkötelezett költségvetési politika – összegezte Orbán Viktor.
Borítókép: Átadták az Ericsson Magyarország új budapesti székházát és fejlesztési központját
Forrás: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd