A gazdaság a kulcs a külhoni magyarság megtartásában

A Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei és diaszpórában élő egyetemi diákvezetőknek szóló táborában tartott előadásán Menyhárt József megjegyezte: „a másik láb” a kultúra, amit Trianon után szerencsére sikerült megvédeni, míg a harmadik az oktatás alap-, közép- és lehetőleg egyetemi szinten is.

A pártelnök örömének adott hangot amiatt, hogy az anyaországban az utóbbi időszakban jelentősen megváltozott a nemzetstratégia, és előtérbe került a határon túli gazdaság erősítése. A kultúra, a nyelv és az oktatás megtartása mellett igyekeznek helyben munkát biztosítani a külhoni magyar közösségeknek, ami magával hozhatja, hogy a magyar fiatalok megmaradnak, családot alapítanak, továbbá a magyar nyelvű óvodák, iskolák fennmaradnak – tette hozzá.

Menyhárt József felvidéki példát is hozott a gazdaság erősítésének fontosságára. Elmondta, Kassáról „menekülnek a magyar fiatalok”, mert kevés a munkalehetőség, ellenben Nyitrán rengeteg lehetőség van, de a munkavállalók szlovák nyelven tudnak boldogulni, amivel veszélybe kerül magyarságuk. Úgy vélte, ezért szükséges a magyar identitású vagy az anyaországhoz kapcsolódó gazdasági szereplők erősítése, gazdasági erőcentrumok létrehozása, mert azok a munkalehetőség biztosításával egy időben a magyar nyelv megmaradását, illetve a helyben maradást is garantálhatják nemcsak a Felvidéken, hanem az egész Kárpát-medencében.

A hallgatóság kérdésére a pártelnök elmondta, hogy a magyar oktatási és gazdasági centrumok kialakíthatóak, de csak az anyaország segítségével. Az elmúlt nyolc évben 140 óvodát újított fel a magyar kormány a Felvidéken, tehát amíg az anyaország erős, jó lehetőség van arra, hogy a külhoni magyarság megmaradjon és megerősödjön – fűzte hozzá.

Borítókép: Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke előadást tart a Rákóczi Szövetség egyetemi diákvezetőknek szervezett táborában a királyszállási Nagy-Magyarország Parkban 2018. augusztus 24-én

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt