Nem kell félni a Z-generációs munkavállalók alkalmazásától

A vállalkozásfejlesztést, szervezeti magatartást, szervezetpszichológiát és biztonsági kultúrát kutató Lazányi Kornélia annak kapcsán nyilatkozott erről az MTI-nek, hogy szerdán részt vesz a Société Budapest – elsősorban vállalatirányítóknak szóló – Felsővezetői klub elnevezésű pódiumbeszélgetésén, amelynek témája a 21. századi vezető kérdése lesz.

A kerekasztal-beszélgetésen a többi között szó lesz arról, hogy milyen generációs különbségekből fakadó kihívásokkal, feladatokkal kell szembenéznie a jelen vezetőjének, és arról is, hogy mit jelent vezetőnek lenni a különböző generációk között.

Egyik generáció sem homogén

Az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának dékánja az esemény témájára térve úgy vélekedett: a generációs felosztás „nagyon nagy általánosítás”, azon belül individuumok, különböző értékrendeddel és attitűddel rendelkező emberek vannak. A Z-gerenációhoz hasonlóan sem az X-, sem az Y-generáció nem volt homogén. A generációs felosztás szerinte azért sem értelmezhető, mivel a földrajzi-társadalmi tényezők azt jelentősen árnyalják.

„Amikor a felsővezetők félnek ezeket a fiatalokat alkalmazni, akkor sztereotípiáktól félnek, amelyek az egyén szintjén torzítanak”

- fogalmazott. Ugyankkor – tette hozzá – megfigyelhetők tendenciózus jellemzők:

a Z-generáció esetében például az, hogy „az embert keresik először a munkaadójukban, és csak utána nézik a főnököt”

- fejtette ki a dékán.

Ki kell érdemelni a tiszteletet

Lazányi Kornélia álláspontja szerint a vezető és a beosztott között kialakult emberi kapcsolat, majd az azután „kiérdemelt tisztelet” az alapja a sikeres együttműködésnek.

„Ha egy vezető eljut idáig, akkor a Z-generáció tagjai legalább annyira hűségesek, mint a baby boomerek”

- hangoztatta Lazányi Kornélia, akinek a Felsővezetői klubban beszélgetőtársa lesz Homonnay Géza, a Gamax Számítástechnikai Kft. cégvezetője, egyik alapítója és Steigervald Krisztián közgazdász.

Borítóképünk illusztráció