Kijutott a gödörből a magyar szabadalmi élet

Pomázi Gyula a lap csütörtöki számában kifejtette:

az egyes kategóriákban ugyanakkor eltérő a dinamika, a védjegyeknél például 33 százalékos emelkedést mértek, míg a termékek műszaki újdonságait érintő szabadalmaknál tíz százalék alattit.

Emlékeztetett arra, hogy a szellemitulajdonjog-szerzés 2018-2019-ben érte el Magyarországon a mélypontját, pedig korábban évi hat-nyolc ezer találmányt jegyeztek be. A 2018-2019-es adatok nagyjából felét adták az egyéni feltalálók, a másik felét a vállalatok, kutatóintézetek, egyetemek összesen. A több mint húsz, akkor még államilag finanszírozott egyetem tízes nagyságrendben adott be szabadalmi kérelmet, ami igen szerény szám – jegyezte meg.

Azóta viszont megnyíltak azok a támogatási formák, amelyek nemcsak az alapkutatást finanszírozzák, hanem az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést, az ipari problémákra adott egyetemi válaszokat is – emelte ki. Elkezdődött a támogatások és a tudás összekötése, hogy együttesen a piacokon érvényesülhessenek. Most százas nagyságrendű oltalmazási ötlet, sőt kutatás-fejlesztési-innovációs (kfi) projekt fut egy-egy egyetemen, vagyis az ösztönzők hatására is elkezdtek másképpen tekinteni a lehetőségekre – mutatott rá.

Kitért arra, hogy

egyre több egyetemmel van aláírt együttműködési megállapodása a hivatalnak, amelyek legfőbb célja, hogy az intézmények minél hatékonyabban tudják használni a szellemitulajdon-védelem adta lehetőségeket.

Hatalmas előrelépésnek nevezte, hogy az egyetemek már nemcsak szellemi tulajdonjogi szabályzattal, hanem stratégiával is rendelkeznek; van az oltalomszerzés finanszírozására létrehozott alapjuk, és aktívan foglalkoznak azzal, hogyan lesz az ötletből piacképes szabadalmi jog.

A másik nagyon erős csoport, a kis- és középvállalkozások (kkv) szabadalomhoz fűződő viszonya viszont nemigen változott ez idő alatt – jelezte. Ennek egyik oka a pandémia, a túlélésre összpontosítás, amelybe a szellemi tulajdonnal való foglalkozás nem fért bele Pomázi Gyula szerint. A piaci márkaépítéssel azonban törődtek, a védjegyeknél látható 33 százalékos növekmény ennek tudható be: az online értékesítés, az élelmiszeripari, egészségipari, vegyipari, elektronikai szegmens rengeteg új védjegyoltalommal jelentkezett – közölte.

Továbbra is kiemelt feladat, hogy az a három százalékos arány, amely a kkv-k körében a levédett szellemi tulajdonnal rendelkezőket jelzi, minimum megduplázódjon

– jelentette ki a hivatal elnöke.

A gazdaság újraindításáért felelős operatív törzs a múlt héten egyebek között a szabadalmi fenntartási díjak változásairól is döntött, ezzel kapcsolatban Pomázi Gyula a lapnak elmondta: azt tartották szem előtt, hogy a megadott szabadalomnál a termék első életszakaszában, amíg az innovációból kedvesebb bevétele van a vállalkozásnak, csökkenjenek a fenntartási díjak. Azt segítik, hogy minél kevesebb kiadásuk legyen a cégeknek, és gyorsabban megtérüljön a befektetett pénzük. Majd amikor a találmányok valóban profitábilisak lesznek, csak akkor emelkednek az uniós átlaghoz igazodva a fenntartási díjak – jelezte az elnök.

Hozzáfűzte:

a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál elérhető Iparjog pályázat százszázalékos intenzitású, így ennek segítségével már maga a bejelentés is teljesen ingyenes lehet, ami nagy segítség a vállalkozásoknak az innovációjuk piacra viteléhez.

A gazdasági könnyítések sorát gyarapítják kfi-támogatások is, amelyeket kfi-minősítés birtokában lehet igényelni. Ezzel adókedvezményekhez is jut a vállalkozás. Az elnök felidézte, hogy az úgynevezett csoportminősítést eddig csak a multik vehették igénybe olyan esetekben, amikor a több, akár tíz-húsz kfi-projektjük közül csak néhányat nyújtottak be. Az SZTNH úgy döntött, hogy az ősszel megnyitja a kkv-k számára is ennek a lehetőségét – jelentette ki Pomázi Gyula.

Hozzátette:

az időzítés azért is fontos, mert akkor jelennek meg az új kfi-pályázatok, már a 2021-2027-es uniós ciklus forrásaira alapozva, így a kkv-k is indíthatnak egyszerre több projektet a támogatásokért.