MNB: a magyar bankrendszer továbbra is stabil

A bankrendszer sokkellenálló képessége erős, a szektor hitelezési képességére nem azonosítható érdemi kockázat, így biztosított a zökkenőmentes visszatérés a piaci alapú hitelezésre – mondta.

Kiemelte,

az adósok szűk köre jelezte, hogy továbbra is szüksége van a hiteltörlesztési moratóriumra a novemberben indult harmadik szakaszban is,

így a teljes lakossági hitelállomány 5 százaléka, mintegy 220 ezer szerződés, míg a vállalati hitelállomány alig 2 százaléka, 3 ezer szerződés maradt abban. Ezzel jelentősen csökkent a program hatásával kapcsolatos bizonytalanság – mutatott rá.

Az MNB legfrissebb jelentése szerint a bankrendszer finanszírozása stabil, a kockázatokat kifejező hitel-betét mutató közel 1,9 százalékponttal nőtt az elmúlt félév során, és historikusan alacsony, 73,5 százalék volt június végén. A 2008-as pénzügyi válság előtt 150 százalék körül volt. Az enyhe emelkedést a hitelek betétállományt meghaladó növekedése okozta, ami részben a moratórium hatása.

Rövid távon nem jelent kockázatot, azonban középtávon fel kell készülnie a magyar bankrendszernek az alternatív szolgáltatók megjelenésére, amelyek kezdenek egyre szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtani, a megtakarítási piacon is.

A bankoknak az új szereplők kihívása mellett alkalmazkodniuk kell az átmenetileg felfüggesztett és elhalasztott szabályozói elvárásokhoz is – hívta fel a figyelmet.

A hitelezési folyamatokról azt mondta, hogy nemzetközi összevetésben kiemelkedően, 430 milliárd forinttal bővült a vállalati hitelállomány a harmadik negyedévben, így az éves növekedési ütem 9 százalékos volt. Az első fél évben még az állami és jegybanki programok támogatták az új hitelkibocsátást a vállalati szegmensben, a teljes, 1900 milliárd forintnyi új volumen kétharmadát tették ki. Ugyanakkor a harmadik negyedévben ismét a piaci hitelek térnyerése figyelhető meg, arányuk 75 százalék fölötti – mondta. A bankok a hitelkereslet élénkülésére számítanak, az MNB szerint a vállalati hitelkamatok emelkedése és az NHP Hajrá kivezetése nem okozott feszültséget a hitelpiacon.

Hozzátette: a lakossági szegmensben a lakáshitel-kibocsátás korábban nem tapasztalt szintre emelkedett, a bővülés nem járt a pénzügyi stabilitási kockázatok érdemi emelkedésével. 2021 harmadik negyedévében a háztartási hitelállomány 400 milliárd forinttal, 16 százalékkal bővült éves alapon. Az otthonteremtési támogatások a következő években is támogathatják a kétszámjegyű hiteldinamikát – ismertette.

A hitelintézeti szektor adózott eredménye nemzetközi összehasonlításban kiemelkedő: a nem konszolidált adatok alapján 342 milliárd forint volt, a konszolidált (külföldi leánybankokkal kiegészített) adatok szerint 391 milliárd forint volt 2021 első félévében, amihez legnagyobb mértékben a kockázati költségek csökkenése és a nettó kamateredmény növekedése járult hozzá.

Az értékvesztés elszámolás és céltartalék-képzés a moratórium meghosszabbítása miatt ismételten emelkedhet, (ez a hatás 85-90 milliárd forintra tehető) illetve a valós értéken nyilvántartott értékpapírok átértékelődése és a portfólióminőség romlása további jövedelmezőségi kockázatokat hordoznak magukban. Ezt részben kompenzálja az a várható értékvesztés felszabadítás hatás, ami a korábban moratóriumos, de az új szakaszból már kimaradó kitettségek esetében a hathavi megfigyelési időszakot követően keletkezhet – mondta.