2023.09.17. 08:21
A brüsszeli intézkedés miatt a magyar–ukrán határhoz vonulnak a gazdák
Az Európai Unió vezetői nem az unió érdekeit védik, a nemzetközi, multinacionális nagytőke piacszerzési akciójának vagyunk szem- és fültanúi - mondta Nagy István agrárminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Egy széles nyomtávú ukrán szerelvény kukoricaszállítmányának átrakodása az Eperjeske átrakó pályaudvaron 2022. július 22-én
Forrás: MTI
Fotó: Vajda János
A tárcavezető szavai szerint az ukránnak nevezett gazdák valójában amerikai, szaúdi és holland cégek, illetve befektetők. "Politikai köntösbe bujtatott piacszerzési akció zajlik" - húzta alá.
Kifejtette, javasolták az úgynevezett tranzitdíj-támogatást, azt, hogy a 27 tagállam közösen hozzon létre egy olyan alapot, amelyből a szállítás költségeit lehet támogatni, hiszen a fő probléma az, hogy a szárazföldi szállítás drágább a tengerinél. Ha az ukrán gabona el tudna jutni a déli, horvát vagy az északi szabad kikötőbe, el tudna jutni a hagyományos útvonalakra, Afrikába és az Arab-félszigetre.
De itt jön a nagy lelepleződés, hogy egyáltalán nem cél ez
- fogalmazott.
Az Európai Unió még májusban engedélyezte öt tagországnak - Bulgáriának, Magyarországnak, Lengyelországnak, Romániának és Szlovákiának -, hogy megtiltsa az Ukrajnából származó búza, kukorica, repce és napraforgó importját, hogy ezzel védje a helyi gazdákat. Az Európai Bizottság azonban nem hosszabbította meg az ukrán gabona behozatali tilalmát, mert úgy ítélte meg, hogy a május óta hozott intézkedések hatására megszűntek a piaci torzulások az öt tagállamban.
Nagy István szerint ez az évrendszer nem igaz, túlkínálat van az európai piacokon. Felháborítónak nevezte, hogy az utolsó nap, utolsó pillanatában foglalkoztak a kérdéssel, de nem az érintett szakminiszterek bevonásával, hanem Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke megállapodott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és még a hivatalos tájékoztatás előtt megjelent erről a közlemény. "Az Európai Unió vezetői nem viselkedhetnek így a saját tagországaikkal" - jelentette ki.
A tárcavezető szólt arról, hogy az eredetileg négytermékes listát kibővítették a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is.
Mivel ezen a területen nincs nemzeti hatáskör, szavai szerint "ez egy nagyon kemény és bátor döntés" volt. "Nem lehet, hogy a gazdáink segélykiáltását nem halljuk meg" - húzta alá, hozzátéve, hogy ha a hazai termelők most tönkremennek, nem lesz, aki a jövőben termeljen.
Az agrárminiszter kifejtette, nem követhető nyomon, hogy az ukrán termékeknél milyen vegyszereket használtak, használtak-e genetikailag módosított alapanyagokat. "Nem véletlen, hogy meg kellett semmisíteni ukrán gabonatételeket, mert kifogásolható volt az eredetük" - mondta, hangsúlyozva, hogy Magyarország a hosszú távú ellátásbiztonság mellett tette le a voksát.
Nagy István elmondta, a döntéshez Bulgária végül nem, de Szlovákia és Lengyelország csatlakozott, és tárgyalásai alapján Románia is fog.
Az biztos, hogy Magyarország ki fog tartani
- közölte.
Léptek a gazdák
A tilalom feloldásának hatására a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közösen adták hírül közleményükben, hogy ma gazdatüntetés lesz a záhonyi magyar–ukrán határátkelőhelyen, amely a brüsszeli intézkedésnek szól.
„Brüsszel figyelmen kívül hagyja a magyar, a közép-kelet európai gazdák érdekeit! Ha nem zárja le az EU a határokat az ukrán gabona előtt, akkor a gazdák fogják azt megtenni!”
– jelezték a gazdatüntetés szervezői.
A mai tüntetésen felszólal két országgyűlési képviselő. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.
