2024.01.03. 14:05
Új csatornák és víztározók építéséről beszélgetett Áder János és Nagy István (videó)
A termőföld, a víz, az ökológiai sokféleség megőrzéséről beszélgetett Kék bolygó című podcastjának legújabb, kedden közzétett adásában Áder János volt államfő Nagy István agrárminiszterrel.
Nagy István agrárminiszter (b) és Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke (j) pódiumbeszélgetése a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expo és Élményprogram rendezvényen a Hungexpo Budapesti Kongresszusi és Kiállítási Központban 2023. szeptember 28-án
Forrás: MTI
Fotó: Bruzák Noémi
A Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón készült felvételen a korábbi köztársasági elnök és a tárcavezető hangsúlyozta, hogy
a termőföld sokrétű ökoszisztéma, az abban található gombák, baktériumok és más élőlények nélkül nincs megfelelő mennyiségű és jó minőségű élelmiszer.
Áder János úgy látja, hogy a felszíni vizeket az elszennyeződés, a felszín alattiakat a túlzott kitermelés fenyegeti. Kiemelte, a világ nagy részén rossz az öntözéstechnológia, az élelmiszerpazarlás egyre jelentősebb, minden évben Olaszország méretű erdő tűnik el a Földről és legalább ugyanennyi talaj megy tönkre.
Nagy István ezt megerősítve úgy fogalmazott: nem elég, hogy „az urbanizáció és az ipari fejlesztés következtében termőterületeket veszítünk, a meglévő termőterület minősége is romlik”. A miniszter ezzel indokolta a talajmonitoring-rendszer létrehozását, amely átfogó képet ad az ország minden részének termőképességéről.
Hangsúlyozta, hogy a talaj minden fajtáját az arra legalkalmasabb módon kell megművelni, és erre szükség esetén a gazdálkodókat is föl kell készíteni. Fontosnak tartja azt is, hogy a termőföldből ne vesszen el szerves anyag, abba mindent vissza kell juttatni.
Magyarország 20 millió ember alapélelmiszer-ellátására képes, de ehhez a következő években a drasztikus éghajlatváltozás miatt minden termőterületen gondoskodni kell a talajtakarásról – mondta Nagy István.
Áder János arról is beszélt, hogy a műtrágya jó felszívódása nélkül az abban található nitrogénnek csak kis részét hasznosítják a növények. A többiből vagy üvegházhatású gáz lesz, vagy elszivárogva a talajvizet szennyezi, ráadásul a nem megfelelő talajművelés a talaj vízháztartását is rontja, miközben egyébként is kevesebb a csapadék.
Magyarország számára ezért nem is a vízminőség a legfontosabb probléma – jelezte –, hiszen mindegyik folyó jobb állapotban távozik, mint ahogy érkezett. Nagyobb gondot jelent a víz megtartása és tárolása belföldön, ugyanis jelenleg nem csak a felesleges víz hagyja el az ország területét.
Nagy István megjegyezte, hogy a víz korábban áradás veszélyét jelentette, míg ma az aszály jelenti a legnagyobb gondot, ami az éghajlatváltozás mellett azzal is magyarázható, hogy a vízgyűjtő területeken kivágták az erdők nagy részét.
Utalt arra, hogy tavaly a Dunának 40, a Tiszának 60 százalékkal volt kisebb a vízhozama. Jelezte egyúttal, hogy az aszály kezelése érdekében az ökológiai vízpótlással is foglalkozni kell, a belvízre pedig nem természeti csapásként, hanem erőforrásként kell tekinteni.
A következő években fontos lesz a talajvíz szintjének emelése és az öntözhető mezőgazdasági terület növelése a mostani alig 90 ezer hektárról 500 ezer hektárra – mondta a miniszter, rámutatva arra: az új csatornák és víztározók tervezése elkezdődött, öntözési művek építésére 75 milliárd forint támogatás jut.
Nagy István hangsúlyozta:
ennél is fontosabb azonban, hogy a fenntarthatóság érdekében mindenki magában kezdje a változást, és ne másoknak akarjon feltételeket szabni, mint azt számos környezetvédő mozgalom teszi.
A fogyasztási igényeket felül kell vizsgálni, a technológia fejlődésében rejlő lehetőségekkel ugyanakkor felelősséggel kell élni a fenntartható termelés érdekében – tette hozzá.
