Rekordot döntött tavaly a magyar–török kereskedelmi forgalom (videó)

A tárcavezető a magyar–török kereskedelmi és gazdasági vegyes bizottság alakuló ülését követően arról számolt be, hogy Törökország Európa egyik legnagyobb gazdasága, így a vele folytatott együttműködés egyértelműen Magyarország nemzeti érdeke.

Kiemelte: a kétoldalú kereskedelmi forgalom volumene tavaly 4,3 milliárd dollár volt, ami 18 százalékos növekedést és egyben új rekordot jelent.

– mondta.

Szavai szerint emellett 29 százalékos bővüléssel megdőlt a törökországi magyar export rekordja is, ami nagyban hozzájárult a teljes kivitel 150 milliárd eurós értékű új csúcsának beállításához is.     

„Ráadásul a kereskedelmi mérleg 9,3 milliárd euró plusszal zárt, ami azt jelenti, hogy egyetlen év alatt ledolgoztuk a külkereskedelmi veszteséget, amelyet 2022-ben az energiaemelkedés okozott számunkra” – tudatta.

Szijjártó Péter, akit tizenegy magyar cégvezető kísért el a találkozóra, ezt követően hangsúlyozta, hogy a 2023-as év a nagy magyar vállalati sikerekről szólt a török piacon.

Erre példaként említette, hogy rövidesen megkezdi a termelést a Medicor ankarai orvosi műszergyára, az Állami Nyomda is szerepet kapott az új török útlevél kidolgozásában és gyártásában, továbbá a Hell tavaly 19 millió doboz energiaitalt, míg a Hunland mintegy 71 ezer szarvasmarhát adott el az országban.

Ezen felül egy török–magyar hadiipari vegyesvállalat jött létre a honvédség 400 harci járműre vonatkozó megrendelésének teljesítése céljából, a V-Híd pedig szövetséget kötött a legnagyobb török vasútépítő vállalattal, hogy minél több vasútépítési projektben vehessenek részt közösen Európában és azon kívül – sorolta.

Mindezeket fontos eredménynek nevezte, ugyanakkor kijelentette, hogy 

Jó hírnek nevezte, hogy véglegesítették a földgázvásárlási szerződés szövegét, az MVM így aláírhatja a szerződést a BOTAS-sal, amelynek alapján a második negyedévben megindul a szállítás Törökországból Magyarországra, idén 275 millió köbméternyi mennyiségben.

– jegyezte meg.

Majd az energetikai együttműködés kapcsán bejelentette azt is, hogy a Mol és a TPAO török olajvállalat az eddigi stratégiai együttműködésükre alapozva megkezdi a Törökország délkeleti részén nemrégiben feltárt új kőolaj- és földgázlelőhelyek közös kitermelésének előkészítését.

Illetve átfogó nukleáris energetikai együttműködés indul a két állam között, amelyre az ad lehetőséget, hogy Magyarországon és Törökországban is azonos technológiával épül jelenleg atomerőmű – közölte.

A miniszter végül arra is kitért, hogy 

„Ez részben európai gazdasági érdek, részben a mi saját nemzetgazdasági érdekünk” – vélekedett. 

Valamint üdvözölte, hogy közel van a légiközlekedési egyezmény módosítása olyan módon, hogy annak nyomán jelentősen nőhessen a Budapestet Isztambullal és Ankarával összekötő járatok száma.

„Ezzel megteremtjük a lehetőségét a közvetlen elérés még intenzívebbé tételének, amely pedig mindig segít a gazdasági és kereskedelmi együttműködés fejlesztésében” – mondta.

Törökország kulcsszereplő Magyarország és az EU biztonságának szempontjából is

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Ankarába a török kollégájával, Hakan Fidannal közösen tartott sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy Magyarország és az Európai Unió biztonságának szempontjából is kulcsszereplő ma Törökország, amely nélkül lehetetlen lenne a közösség előtt tornyosuló kihívások leküzdése.

„És ez igaz a fizikai biztonsági kihívásokra, az energiabiztonsági kihívásokra és a gazdasági biztonságot érintő kihívásokra is” – mutatott rá.

„Ha nem tudjuk meggátolni az illegális migránsok Európába jutását, akkor egészen egyszerűen el fogjuk veszíteni Európát, márpedig mi ezt nem szeretnénk, s ezért nagyra becsüljük, hogy a migrációs nyomás folyamatos növekedése ellenére Törökország mindent megtesz annak érdekében, hogy féken tartsa a migrációs folyamatokat” – fogalmazott.

Majd kitért arra is, hogy a törökhöz hasonlóan a magyar kormány is azon az állásponton van, hogy haza kell térniük a bevándorlóknak, amint azt a biztonsági körülmények lehetővé teszik.

Szijjártó Péter az energiabiztonságról szólva leszögezte, hogy hazánk földgázellátása nem biztosítható a legfontosabb és egyik legmegbízhatóbb tranzitpartnernek számító Törökország nélkül, miután afelől érkezik az import döntő hányada.

„Köszönöm, hogy önök nem használják politikai vagy gazdasági fegyverként az energiaellátás kérdését” – mondta.

Érintette a törökök terrorellenes harcát is, amelynek szavai szerint a jelenlegi globális terrorfenyegetés közepette hatalmas jelentősége van.

„Ezért szeretném elmondani önöknek, hogy a július elsejével kezdődő magyar európai uniós elnökség során prioritásnak fogjuk tekinteni az Európai Unió és Törökország közötti vámunió modernizálásának és kiterjesztésének elősegítését” – közölte.

„Szeretnénk végre lépéseket tenni a vízumkönnyítési megállapodás előremozdítása tekintetében is, és szeretnénk, ha elnökségi időszakunkban újra összeülne az Európai Unió és Törökország közötti társulási tanács” – tette hozzá.

A miniszter végül az ukrajnai háborúra is kitért, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a transzatlanti világ „egyfajta háborús pszichózisban szenved, és csak nagyon kevesen veszik maguknak a bátorságot, hogy a béke mellett érveljenek”, a NATO-ban is csak Magyarország és Törökország tesz így.

„Mi azt gondoljuk, az idő bebizonyította, hogy hamis annak az állításnak a szajkózása, amely szerint a csatatéren van a megoldás. Ennek a háborúnak nincsen megoldása a csatatéren. Ott halott emberek vannak és pusztítás van, és minél tovább tart ez a háború, minél több fegyvert szállítanak, annál több ember fog meghalni” – fejtette ki.

„Ezért Törökországhoz hasonlóan mi is a béke mellett érvelünk” – jelentette ki, és emlékeztetett, hogy az eddigi egyetlen sikeres közvetítési kísérlet Ankarához kötődik.

„Mi a magunk részéről a jövőben is mindent megteszünk a béke érdekében, s örülünk annak, hogy egy olyan nagy és erős ország, mint Törökország is ezt az álláspontot képviseli” – tudatta.