Kassák Lajosra emlékezik a PIM

A csütörtökön nyíló kiállítássorozat az izmusok korát mutatja be Kassák Lajos Kossuth-díjas költő, író, képzőművész, a magyarországi avantgárd egyik legjelentősebb alakja 1920-as évekbeli munkásságával a fókuszban. A kiállítások megnyitói csütörtöktől hétről hétre követik egymást.

Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója a kiállítássorozat szerdai budapesti sajtótájékoztatóján felidézte: a sokrétű intézmény, amely gyűjteményének része a Kassák-hagyaték, az év elején újabb tagintézménnyel gazdagodott, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézettel (OSZMI).

A vezető kiemelte: feladata a tagintézmények tevékenységének integrálása, Kassák Lajos személye és a kettős évforduló pedig jó alkalom arra, hogy az intézmények együttműködésével és a tevékenységi területek egymásra hatásával lépjenek a nyilvánosság elé.

Ritka alkalom, amikor három különböző, de mégis egy ernyő alatt működő intézmény mondja el ugyanarról az életműről – annak egy adott szakaszáról – a saját véleményét, rendez róla kiállítást

– tette hozzá.

Hangsúlyozta: számos olyan vetülete van a kassáki életműnek, amely egy tágabb szellemtörténeti horizontot jelenít meg, és ebben teszi értelmezendővé Kassák Lajos munkásságát. Mint mondta, a kiállításokkal a nemzetközi érdeklődést is felkelthetik.

A kiállítássorozat Kassák 1920-1926 közötti bécsi emigrációjának időszakát, az ekkor kiadott MA című folyóiratot és szellemi környezetét mutatja be.

Az első kiállítás, Új művészet – A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban címmel péntektől látogatható a PIM-ben. Az új Kassák – A ló meghal és a madarak kiröpülnek című tárlat a Kassák Múzeumban látható október 20-tól, míg az Új dráma, új színpad – A magyar avantgárd színházi kísérletei című kiállítás október 27-től tekinthető meg a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Mindhárom kiállítás 2018. február 25-ig látogatható, a helyszínekre kombinált jegy vásárolható.

Sasvári Edit, a Kassák Múzeum igazgatója hangsúlyozta, hogy a három kiállítás az intézményi koncepcióváltás eredménye: a PIM a filiáléit jobban integrálja az anyamúzeum programjába. Ez óriási lépés, mert ahogy Kassák életműve nem értelmezhető a magyar irodalom kontextusa nélkül, ugyanúgy ezt a muzeológiai munkát is nehéz lenne egy ilyen intézményi támogatás nélkül elvégezni. Mivel koncepciójuk a kontextus vizsgálatát helyezte a középpontba, a kiállítás áttörést jelent számukra – mondta, hozzátéve, hogy kiállítás a legfiatalabb művészettörténész-generáció képviselője, Szeredi Merse Pál koncepciója alapján épült fel, aki friss energiákat, új szempontokat integrál a Kassák-kutatásba.

Szeredi Merse Pál művészettörténész a kiállítások koncepciójáról szólva két fogalmat emelt ki: a hálózatosságot és az összművészetet. Elmondta: olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek túlmutatnak az irodalom és a képzőművészet különválasztott művészeti ágain és nemzeti horizontján is.

Elmondta: az első kiállítás alkalmával arra kíváncsiak, hogy hogyan lehet ma, kortárs szemmel, új módszertani, új kutatási eredmények fényében újraolvasni és újra megnézni Kassák képzőművészetét, irodalmát és a MA folyóirat történetét a bécsi időszakban. A Kassák Múzeumban nyíló kiállítás Kassák egy művéről beszél, A ló meghal és a madarak kiröpülnek című versről. A kiállításban azt mutatják be, hogyan vált a vers Kassák emblematikus főművévé, milyen stációi voltak kanonizációjának, és hogyan épült be abba a nemzetközi irodalmi, képzőművészeti térbe, hálózatba, amit Kassák a MA folyóirat szerkesztése idején kialakított. A harmadik kiállítás pedig arra keresi a választ, hogy hogyan kapcsolódott a Kassák kör, illetve az Kassák által szerkesztett folyóirat koncepciójába a színház.

Ács Piroska, az OSZMI igazgatója felidézte, hogy a tagintézmények együttműködése már a Szabó Magda-kiállítással elindult, ezúttal pedig már három tagintézmény dolgozik együtt. Galácz Judit művészettörténész, társkurátor elmondta: a kiállítás a magyar avantgard színházi kísérleteiről szól, az 1915-25 közötti időszakot dolgozza fel.

Borítókép: FOTO: FORTEPAN / Hunyady József