Már olvasható a nagy kedvencek titkos élete

Az Ünnepi Könyvhéten nemcsak szépírói alkotások, de irodalomtörténeti gyöngyszemek és életrajzi könyvek is terítékre kerülnek június 7–11 között. A Magyar Művészeti Akadémia most először állít önálló pavilont a hagyományos központi helyszínen, a budapesti Vörösmarty téren, ahol az intézmény összes eddigi kiadványával megismerkedhetünk. A könyvlistát és a programot elnézve garantáltan jó társaságba keveredik, aki arra jár majd.

A Szindbád című film halhatatlanságáért nemcsak Krúdy Gyula és Latinovits Zoltán géniusza, de Huszárik Zoltán rendező művészi tehetsége is felel. Ikonikus és hiteles magyar filmes volt – nem „vetítőgép” -, olyan, aki a képsorokba tudta foglalni, mi zajlik olykor az ember „belső mozijában”. Az ő életéről és munkásságáról készült a Pintér Judit szerkesztette Talán mindenütt voltam című kötet, melyben Gelencsér Gábor tanulmánya, Huszárik Zoltán válogatott írásai és interjúi idézik föl a mindössze ötven évet élt rendező kiemelkedő életművét.

A Könyvhétre jelenik meg Palotai János könyve Benkő Imre Balázs Béla-díjas fotográfusról, aki a dokumentarista fotográfia összetéveszthetetlen egyénisége. Az eltalált szavaktól általában összeáll a kép, egy jól eltalált képtől viszont „szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik”: a fotók ott beszélnek, ahol a monográfus hatalma véget ér. Épp ezért a könyv eredeti fotókkal gazdagon illusztrálva mutatja be a fotós életútját, egyedi hangvételű életművét.

Az életpályákat összefoglaló kötetek – mint Galántai Csaba Márkus László színigazgató-rendezőről vagy Jánosi Zoltán Oláh János író-költő-szerkesztőről írt monográfiái – között az egyik leginkább hiánypótló alkotás Götz Eszternek a Zalaváry Lajosról írt könyve. Zalaváry Lajos a 20. század egyik legmeghatározóbb építésze, munkásságáról túlzás nélkül állítható, hogy hidat jelent múlt és jövő, Nyugat-Európa és Magyarország között. Hazai alkotásai között említhetjük például a gödöllői Biotechnológiai Kutató Intézetet, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtárat, a keszthelyi Festetics-kastély „György-szárnyai” helyreállítását, vagy például a budapesti Roosevelt téri Sofitel Hotelt. Zalaváry elképesztő sokoldalúsága mellett a könyv a század társadalmi és művészettörténeti folyamatait is bemutatja.

Az MMA gondozásában egy angol nyelvű esszékötet is napvilágot lát, ami nyelvi és fizikai határokon túlra lendíti a magyarságról való gondolkodást. Manapság, amikor hazánk talán minden eddiginél többször kerül a nemzetközi érdeklődés központjába, minden eddiginél fontosabb is, hogy a kép, amit látnak, részletgazdag és bizalomkeltő, de mindenekelőtt hiteles legyen. Erre pedig egyetlen biztos módszer létezik: saját, nemzetként való önazonosságunk minél határozottabb megfogalmazása, őrzése és kiteljesítése. A What is the Hungarian? című kötet szerzői a művészet, a tudományok és a közélet legkülönfélébb területén fejtettek ki jelentős tevékenységet. Egy a közös bennük: életművük egészében keresték a választ arra a kérdésre: mi a magyarság? A nyelvi-kulturális önazonosság megfogalmazása – Bartók, Babits vagy Bibó István szavaival – ma nemcsak hogy érdekes, de szükséges is lehet külföldi és hazai olvasónak egyaránt.

Az MMA Kiadó standjánál mások mellett Balla András fotográfus, Benkő Imre fotográfus, Grendel Lajos író, Gulyás Gyula filmrendező, Gulyás János filmrendező, Kósa Ferenc filmrendező, Nagy Gábor író, költő, az MMA tagjai is dedikálnak.

További információ a programról itt olvasható.

Borítókép: Benkő Imre Metró című fotója 1988-ból. Forrás: www.mma.hu