2018.07.11. 10:00
Fesztiválgyőztes film lehet az Álom hava
A török hódoltság utáni időszakról szóló magyar-szerb játékfilmet beválasztották a Madridi Nemzetközi Filmfesztivál versenyműsorába. Az alkotás a legjobb külföldi film rendezői kategóriájában versenyez.
A Média Mecenatúra Program támogatásával előbb kétrészes TV film, majd magyar-szerb koprodukcióban mozifilm készült. A Délvidéken forgatott, Álom hava című történelmi játékfilmet 2017 tavaszán mutatták be Vajdaságban Vándormozi-módszerrel, Magyarországon pedig egyfelől az ART-mozi Egyesület mozikban, másfelől Magyarország-szerte kultúrházakban, de vetítették Nagyváradon a Szent László napok keretein belül is.
A film a XVII. század végi, törökdúlta Bácskában játszódik és egy totális pusztulás utáni erőfeszítés a létezésért, amelyben a szereplők megpróbálják újraépíteni otthonukat, civilizációjukat.
![](https://cdnkpi.mediaworks.hu/2021/09/7fZixKqTlvDb0gDwZipFhGEFtpxOgyUSRYIABUdmDvY/fill/1000/659/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2IxNjU0MTBjMmQyNDQwY2Y4ODUzM2ZmNDMwZDhiYzY5.jpg)
A filmben több tabuként kezelt őstörténeti vonatkozás is fölbukkan, táltosok szerepelnek benne és
első ízben jelenik meg magyar filmben Attila király.
Mellette jelenésként Mátyás és Szent László királyok keretezik a drámai történetet.
Álom hava – szinopszis
1680 Álom havában (december archaikus neve) pár rongyos vánszorog a fehér havon. A török dúlásban kiürült Bácska pusztaságán több napi járóföldre sehol senki. A történet indulásakor három embercsoport különös bemutatkozó „rítusát” látjuk a fehér végtelenben. Egyenként érkeznek a boltozat nélküli, romjaiban is monumentális Pusztatemplom falai közé. Egy-egy gyötrő pillanatban a szereplőknek pont e furcsa, boltozat nélküli templomrom villant új lehetőségeket.
A történet menetét nemcsak a szereplők múltjainak villanásai, de a befelé révülő Deák három látomása is megszakítja. Elsőként Mátyás király jelenése, ki sikeres földi uralmát a Mennyekben immár kudarcként fájlalja s a szív művelését, egy új boltozat építését tartaná követendőnek.
Másodikként László király, aki országa elleni árulásának tartja, hogy uralma alatt a lélek tisztaságát tartva elsőbbnek elhanyagolta a földi uralkodást.
Harmadikként Attila király jelenik meg, aki az arché elfeledett ősi egységét mutatja föl az újidők tükrében. A távlatos idők nagy folyamát rajzolja föl reményként.
A film zárórészében a vakító, nyári Sóskopó szikes pusztaságán egy mégis megújuló életé a jövő. A végtelen sík óriásinak tűnő boltozata alatt. A pusztai kórók Életfája mellett.
Forrás: filmhet.hu
![](https://cdnkpi.mediaworks.hu/2021/09/NUC7AwP-HicdATUHve1vjHnj37_rFXkUzIMBpnBY9MU/fill/1000/667/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzNjOTk1OGY2OTkyYzRlZjY5MzQwODdhODAxNWY4MTY4.jpg)
A film szereplői: Szilágyi Nándor, Kovács Frigyes, Székely B. Miklós, Barkó György, Tóth Anita, Horváth László, Dánielffy Zsolt, Csendes László, Mercs László, Dr. Papp Lajos és mások. A filmet írta és rendezte Bicskei Zoltán.