Az irodalom óriásai

2018.08.27. 15:08

Ma volna százéves Mészöly Dezső

Műfordítói munkásságának gerincét Villon és Shakespeare műveinek tolmácsolása adta. Szerkesztője és műsorvezetője volt a Lyukasóra című irodalmi műsornak.

Száz éve, 1918. augusztus 27-én született Mészöly Dezső Kossuth- és József Attila-díjas író, költő, műfordító.

Kivételes nyelvi tehetségét édesapjától, a híres nyelvészprofesszor, műfordító és vígjátékszerző Mészöly Gedeontól örökölte, akitől sokat tanult a verstan, a stilisztika és az irodalomtörténet terén is. Kisgyermekként a nyarakat a Kiskunságban, anyai nagyszüleinél töltötte, itt írta hétévesen első versét is, amelyben a falusi élet után áhítozik.

Mészöly Dezső
Fotó: mma.hu

Tanulmányait a szegedi piaristáknál, majd a Sárospatak Református Kollégiumban végezte. A gimnáziumban lelkes és aktív résztvevője volt a diák önképzőkörnek, több korai verse is itt született. Mivel családjában több lelkész is volt, érettségi után, 1936-ban beiratkozott a Református Teológiai Akadémiára Budapesten, ám hamar otthagyta az intézményt. Párizsban folytatott irodalmi és színházi tanulmányokat, 1940-től három évig a Képzőművészeti Főiskola festőnövendéke volt. Ezzel párhuzamosan Kolozsvárott bölcsészeti tanulmányokba kezdett, Villonról írott bölcsészdoktori disszertációjában arra kereste a választ, hogyan keveredik a középkori vallásosság a legmodernebb kételyekkel Villon alkotásaiban.

Villon: Kérdések kérdése (részlet)

Tudom, mitől döglik a légy.

Tudom, ki hord rongyot, ki selymet.

Tudom, mi csúnya és mi szép.

Tudom, melyik fa mit teremhet;

Tudom, melyik mily nedvet enged.

Tudom, minden mögött van ok.

Tudom, ki dolgozik, ki tesped.

Csak azt nem tudom: ki vagyok?

(ford. Mészöly Dezső)

Kacérkodott a színészi pályával is, s segédszínésznek jelentkezett a Nemzeti Színházba, ugyanitt kapta élete első szerződését az Antonius és Kleopátra című Shakespeare-darab lefordítására. (Az ezer pengős előleg akkoriban igen tekintélyes összegnek számított.) 1946-48 között a Nemzeti Színházban segédszínészként, segédrendezőként és dramaturgként is dolgozott, ez utóbbi munkakört töltötte be 1958-ig a Madách Színházban is, közben 1951-1954 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia tanára is volt.

1963-tól 1978-as nyugdíjba vonulásáig, elsősorban fordítóként és dramaturgként, a Magyar Televízióban dolgozott, nevéhez fűződik többek között a Liliomfi, a Bánk bán, a Czillei és a Hunyadiak forgatókönyve is. 1992-ben néhány költőtársával, Gyurkovics Tiborral, Lator Lászlóval, Lukácsy Sándorral nagy sikerű irodalmi tévéműsort indított Lyukasóra címmel, amelynek Mészöly nemcsak szerkesztője, de műsorvezetője is lett.

Mészöly Dezső
Fotó: Németh Andrea / Digitális Képarchívum

Műfordítói munkásságának gerincét Villon műveinek tolmácsolása és a róla készült tanulmányok sora adta. Lefordította szinte a teljes életművet, mindent, amit Villonnak tulajdonítottak és azt is, amit írtak róla. Villon és a többiek címmel 1966-ban tanulmánykötete, Az igazi Villon címmel 1993-ban fordítás- és tanulmánykötete jelent meg.

Mészöly Dezső: Exitus

Csak hagyjátok az ajtót nyitva rám, és beszélgessetek

tovább nyugodtan, jó fiúk, leányok.

Valami hirtelen álmosság szállt meg, hadd nyújtózzam el

a ruhatár-szobában, itt a bundák közt, a jó

meleg sötétben.

Ne is vegyétek észre majd hajnal felé,

ha a rövidke zeneszünetekben

nem halljátok többé az ismerős,

hullámzó horkolást. A zsivajos,

zajló , kavargó világbuliról

angolosan távozni ősi jog.

Pályájának másik nagy területe Shakespeare műveinek tolmácsolása volt, ma Magyarországon az ő fordításában játsszák az angol bárd legtöbb darabját. Emellett nagy figyelmet szentelt Moliere munkásságának is, 1978-as Esszék és asszók című munkájában Villon költői világát, a Shakespeare-fordítások problematikáját és Moliere Mizantrópját is elemzi. Mindemellett Carlo Goldonitól Ödön von Horváthig és Szophoklésztôl Osztrovszkijig számos más szerző munkáját is lefordította magyarra. 2003-ban megjelent Örökbefogadott versek című művében, amely kultúrtörténeti áttekintés is egyben Szophoklésztől a 20. századig, sok-sok ismert és kevésbé ismert költőt tolmácsol.

Versei Önarckép retus nélkül (1975) és Villon árnyékában (1983) címmel jelentek meg, forgatókönyveit, tárcáit, novelláit a Lyukasóráim című kötetében adta közre 1993-ban. Háromkötetes életműsorozata Magyar ég alatt (2004), Angol ég alatt (2005) és Francia ég alatt (2006) címmel jelent meg.

Munkásságáért számos rangos kitüntetést kapott: 1953-ban József Attila-, 1999-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 1998-ban az Alternatív Kossuth-díjat is neki ítélték. 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 2008-ban Magyar Örökség-díjjal tüntették ki. 1987-től a Magyar Shakespeare Bizottság, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.

Mészöly Dezső 2011. október 11-én hunyt el Budapesten.

Borítókép forrása: Youtube / lutheran.hu

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a feol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!