Mátyás király és az egyház címmel nyílt kiállítás a Mátyás-templomban

Latorcai Csaba az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára köszöntőjében kiemelte: Hunyadi Mátyás életéről, uralkodásáról és igazságosságáról számos mese, anekdota maradt az utókorra. E kiállítás célja, hogy a Mátyásról kialakult, közismert képet kiegészítse azzal, hogy istenfélő uralkodó volt, akit élete fontosabb eseményei a Budavári Nagyboldogasszony-templomhoz kötnek, hiszen mindkét esküvője itt köttetett, és „korona nélküli trónra lépése is itt történt” – mondta az államtitkár.

Kitért Mátyás egyháztámogató tevékenységére, példaként említve a Mátyás-templom uralkodása alatt újjáépített, róla elnevezett tornyát, illetve, hogy az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok bőkezű támogatója is volt.

Megjegyezte: Galeotto Marzio olasz humanista feljegyzéseiből tudható, hogy olykor teológiai fejtegetésekbe is bocsátkozott, például arról, hogy Jézus miért az őt háromszor is megtagadó Péter apostolt tette meg az egyház fejének.

Elmondta azt is: korabeli források bizonyítják, hogy a szerzetesrendeket támogató, egyházi építkezéseket támogató király „mély hittel élt”.

Süllei László, mesterkanonok, érseki helynök, a Mátyás-templom plébánosa arról beszélt, hogy Mátyás király és az egyház kapcsolata nem volt konfliktusmentes, de ez a kiállítás az uralkodó mecénási tevékenységét mutatja be.

Mint mondta, Mátyás és az egyház kapcsolatáról beszélve meg kell említeni Vitéz János váradi püspököt, európai hírű humanistát, aki előbb Mátyás nevelője, majd esztergomi érsek volt, de mert szembeszállt Mátyás önkényével, az uralkodó bebörtönöztette. A következő esztergomi érsek, Peckenschlager János III. Frigyeshez szökött Mátyás elől. Ezt követően Mátyás felesége, Beatrix hatéves öccsével, majd 14 éves unokaöccsével töltötte be a prímási széket, hogy az egyházi javadalmakra is rátehesse kezét. Ez is hozzátartozik az uralkodó és az egyház kapcsolatához – tette hozzá.

A kiállításon látható a Mátyás-graduálé, az az egyházi énekeskönyv, amely eredetijét a királyi várkápolnában használták. A gradule különlegessége a benne található 45 nagyméretű festmény, amelyek ikonográfiai ritkaságok.

Süllei László ismertette: a graduálé a Bibliotheca Corvina könyvei közül való. Mátyás híres könyvtárának alapját a három püspöktől, Vitéz Jánostól, Janus Pannoniustól és Peckenschlager Jánostól megszerzett kódexek alkotják. Emellett a király vásárolt, ajándékba is kapott és maga is készíttetett kódexeket. Így jött létre a 2000-25000 kötetet számláló könyvtár, amelyet csak a Vatikán könyvtára múlt felül.

Jakab Péter történész elmondta: a tárlaton látható mások mellett a Mátyás-kehely, amely egy budai ötvösműhelyben készülhetett, és amelyet a hagyomány szerint a király környezetében használták liturgikus célra.

Megtekinthető Nagy Szent Gergely pápa 15. századi szobra a kassai Szent Erzsébet Székesegyház szárnyas oltáráráról, amelyet Mátyás király adományából készítettek el.

A tárgyak között szerepel egy relief, amely 1874-ben, a Schulek Frigyes vezetésével végzett restauráláskor került elő a templom déli kapujánál a falból, és feltételezhető, hogy a Mátyás korabeli templom valamelyik kápolnáját díszítette.

Kiállítottak továbbá Mátyás korabeli imádságos könyvekből való kódexlapokat, egy korabeli miseruhát, amely már az uralkodó idejében a templom tulajdona volt, és lehetett a király adománya is – tette hozzá a történész.

Mátyás királyt királlyá választása után a Budavári Nagyboldogasszony-templomban fogadták, majd kétszer is itt nősült, és ő újíttatta fel a templom korábban leomlott tornyát is. Mindezeknek köszönhető, hogy a Nagyboldogasszonyról elnevezett egykori koronázó templom közismert neve Mátyás-templom.

Borítókép: Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára és Süllei László mesterkanonok, érseki helynök, plébános a Mátyás király és az egyház című, Mátyás trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon

Forrás: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt