2020.06.09. 17:03
Az Emmi saját halottjának tekinti Kő Pál Kossuth-díjas szobrászművészt
A Munkácsy- és Prima Primissima-díjjal is kitüntetett művész néhány nappal 79. születésnapja után halt meg.
Debrecen, 2015. december 10. Kõ Pál szobrászmûvész, a Nemzet Mûvésze, Kossuth díjas, a Magyar Mûvészeti Akadémia tagja megnyitja a Debreceni Mûvelõdési Központ Belvárosi Galériájában Galánfi András fafaragó, a Népmûvészet Mestere, a Magyar Mûvészeti Akadémia tagja jubileumi kiállítását. A Tápláló gyökér címû kiállítás mintegy 80 alkotása Galánfi András hajdúszoboszlói fafaragó mûvész több évtizedes munkásságát, legjelentõsebb mûveit mutatja be. MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Forrás: MTVA/ Bizományosi
Fotó: Oláh Tibor
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) saját halottjának tekinti Kő Pál Kossuth-díjas szobrászt, a nemzet művészét, egyetemi tanárt – közölte a tárca kedden az.
A Munkácsy- és Prima Primissima-díjjal is kitüntetett művész néhány nappal 79. születésnapja után, hétfőre virradóra halt meg családja körében.
A szobrászművészt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) is saját halottjának tekinti. Mint hétfői közleményükben áll, Kő Pál egyszerre volt a szobrászművészetben újító és több ezer éves kézműves hagyományok virtuóz folytatója.
Kő Pál Perespusztán született 1941. június 2-án. Édesanyja után Pataki Lajosnak anyakönyvezték, de az iskolába már édesapja vezetéknevével, Maczky Levente Lajosként iratkozott be.
A Kő Pál nevet 1961-ben vette fel.
A Magyar Képzőművészeti Főiskolát 1968-ban végezte el, mestere Somogyi József volt. 1955-ben a jászszentandrási katolikus templomba stációképeket készített. 1963 óta volt kiállító művész.
1978 óta tanított a Képzőművészeti Főiskolán (2000 óta Magyar Képzőművészeti Egyetem), 1991-től egyetemi tanár volt, majd 1992-1996 között rektorhelyettes. 2009 óta volt az egyetem professor emeritusa.
Az Emmi közleményében felidézik, hogy Kő Pál legismertebb munkái közé tartozik a Gellért-hegy Szent István király szobra és a balatonfüredi Antall József-emlékmű. Részt vett a Vatikánban felállított Magyarok Nagyasszonya kápolna kődomborműveinek megalkotásában, továbbá ő készítette a mohácsi történelmi emlékhely rendezési koncepcióját, sírjeleit.
A szobrász 1986 óta vezette a hevesi művésztelepet. 1990 és 1995 között a Kossuth-díj, valamint a Széchenyi-díj Bizottságának tagja volt.
A Magyarok Világszövetsége Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságának elnöke volt 1993 és 1996 között. 1995 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1996 óta a Lyukasóra képzőművészeti rovatvezetője volt.
2001-ben Párizsban életmű-kiállítása nyílt.
Számtalan díjjal ismerték el munkásságát: például 1975-ben Munkácsy Mihály-díjat, 2001-ben Kossuth-díjat, 2006-ban Prima Primissima díjat, 2014-ben pedig Nemzet Művésze címet kapott.
Borítókép: Kő Pál szobrászművész, a Nemzet Művésze, Kossuth díjas, a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
