A magyar üvegművességet bemutató kiállítás nyílt a budai Várban

Az üveg nemzetközi éve alkalmából látható időszaki kiállítás a világörökség részét képező budai Várnegyedben álló De La Motte-Beer-palota archaizáló barokk-rokokó jellegű miliőjében a magyar üvegművesség történetéről nyújt látleletet - hangsúlyozta Kovács Ákos, a Várkapitányság Látogatómenedzsment és Rendezvény Igazgatóságának irodavezetője a kiállítás csütörtöki sajtóbejárásán, kiemelve, hogy a tárlat a palota adottságait figyelembe véve jött létre.

A Dísz téren álló palota épületét a De La Motte család birtokolta, a ház földszintjét már 1763-tól Beer József Kajetán cseh-morva származású császári és királyi katona-gyógyszerész bérelte patikának. A család kalandos története kapcsolódik a magyar kultúrtörténethez, patika- és orvostörténethez. Kovács Ákos felhívta a figyelmet arra, hogy a látogatók tematikus sétákon járhatják be az épületet és megismerhetik annak történetét, például azt, hogyan kerültek elő 1962-ben 15 réteg festék alól a patika- és lakóház 18. századi faliképei.
Balogh Eleonóra Ferenczy Noémi- és Európa Nostra-díjas üvegművész és restaurátor kiemelte: 

az üveg természetes formájában ősidők óta jelen van köztünk, mégis mostanáig kellett várni arra, hogy ezt a rendkívüli anyagot, amely mesterségesen előállítva már a mindennapi életünk megkerülhetetlen részévé vált egy éven át ünnepelhessük az üveg nemzetközi évében. Hozzátette: az ENSZ 75. Közgyűlése nemzetközi szakmai összefogás eredményeként nyilvánította az idei évet az üveg nemzetközi évének.

Az Hommage á Glass című kiállítás a palota Téli ebédlőjében Sík Attila gyűjteményéből származó darabokkal indul, amelyek jól illusztrálják a magyar üvegművesség legfontosabb állomásait.
Mint a gyűjtő elmondta, 500 darabos kollekciója nagy része magyar darabokból áll, a 18. század elejéről a 21. századig bezárólag öleli fel az üvegművességet. A kiállításon látható legrégebbi üvegek az 1700-as években készültek Erdélyben, ezek mellett 18. századi tárgyakat, valamint emlék- és fürdőpoharakat, Giergl Henrik 19. századi üvegdíszítőmester pálinkáskészletét, valamint az 1930-as években Ajkán készült vázákat láthat a közönség. A parasztüvegek mellett úgynevezett úri üvegtárgyakat is bemutatnak, Zahn János Györgytől, az üvegművészet nagyhatású alkotójától is látható egy biedermeier darab - tette hozzá, kiemelve: háború utáni darabok Salgótarján, Ajka és Karcag üveggyáraiban készültek.
A kortárs üvegtárgyakat Koós Ágnes kurátor mutatta be. 

Mint mondta, az ebédlőben a kézműves dizájnban megjelenő szemléletváltásra láthatók példák: Csala Zsuzsa pezsgőskelyhei, L. Szabó Erzsébet vázái és Kohut-Görömbei Luca borosüveghulladékból újraalkotott terítéke mellett Doktor Melinda konyakosmeggy desszertes tálja képviseli ezt a vonulatot.
A palota szalonjában arisztokratákat láttak vendégül, itt kortárs művekkel idézik meg a fényűző helyiség hangulatát. Horváth Mártontól stilizált üvegek láthatók, a művész elkötelezetten kutatja Pantocsek Leó Valentin irizált üvegének titkait, ezek inkább az üveg szépségét mutatják be és az üvegre organikus anyagként tekintenek. Smetana Ágnes finom megjelenésű edényei mellett James Carcass kompozíciói a tér és átlátszóság viszonyát tárják elénk. Hegyvári Bernadett Tryptichonja mellett Borbás Dorka Kontraszt című kék kockája a geometrikus rend és az organikus káosz közötti feszültséget ábrázolja, Vida Zsuzsa alkotása Csontváry Szerelmesek találkozása című festményére tesz utalást.
A Passió szobában Sipos Balázs Kiűzetés a paradicsomból című munkája az Ószövetség egyik jelenetét ábrázolja az olasz reneszánsz festő, Masaccio egyik freskója alapján. Fűri Judit Kísértés és feloldozás című munkájában Éva gránátalmát tartó alakja mögött Jézust mintázta meg, Darabos Anita fa, üveg és kompozit anyagok összeillesztésével készült Robinzon című műve szakrális térbe helyezve Noé bárkájaként is értelmezhető - hívta fel a figyelmet.

Kiállították László Kyra Áttűnő című alkotását, Smetana Ágnes Könnyszekrény installációja a szenvedés és a fájdalom töviseit jeleníti meg, és Pattantyús Gergely Pincetokpalackok Krisztussal című tárgyegyüttese is a búcsújáró kegyhelyekről hozott emléktárgyakra utal.
A palota egykori halószobájában látható Edőcs Márta Network 2022 című alkotása, Vida Zsuzsa Hatás-ellenhatás című plasztikája, amely a csíkos derékszögű háromszögek közé szorult, szabadon formázott kristályüveggolyó, Borkovics Péter pedig folyadékként kezeli az üveget.
Balogh Eleonóra építészeti léptékben kicsiben játszik a síkokkal, fényekkel, színekkel, fizikával és kémiával. Köblitz Brigitta pedig soha véget nem érő emberi vágyakról mesél az Óperencián túlról című munkájában.
Az írószobában Sipos Balázs kisplasztikája az unikornist és az őt megszelídítő szűzleányt ábrázolja.
Az épület folyósóján egyebek mellett Fűri Judit Változás, Idő, Élet című monumentális alkotása, Balogh Eleonóra Töredékes emlékeim 1988-ból című sorozata, Sigmond Géza üvegfestménye, valamint Hefter László Áthatások - autonóm üvegkép című munkája látható, utóbbi a színek és a fények viszonyával, egymásra hatásával foglalkozik. Telegdi Balázs Through the scope I-II. című munkáját, az üveg legkritikusabb hibájából, feszültségéből alkotta meg.

Borítókép: a kiállítás egyik darabja (Várkapitányság)