Hajtól szívig, kluboktól a Puskásig: A húszéves Halott Pénz-sztori és ami mögötte van

"Egy pécsi szobából a Puskásba". Valóban ilyen nagyot mertél álmodni?

Marsalkó Dávid: A Halott Pénz-sztori nem klasszikus zenekari történet, hiszen szóló projektből alakult át egy bizonyos ponton. Volt átmeneti időszak, amikor már nem egyedül voltam, hanem Márkkal és Venommal az oldalamon, de akkor lett kerek a történet, mikor kiegészültünk. Az elejétől fogva erre vágytam, ez lebegett a szemem előtt, hogy azok a dalok amelyeket írok, élőhangszerekkel szólaljanak meg a közönség előtt. Mindig is nagy színpadokon képzeltem el ezt a produkciót, persze volt az egész sztoriban egy fokozatosság. Sosem ugrottunk át két lépcsőt, de mindig voltak célok, egyre nagyobbak, amelyek motiváltak minket, így jutottunk el a Puskás kapujába. Ez lehet a pont az I betűre a Halott Pénz-sztori kapcsán, hiszen ez a koncert az egész hazai zenei életben új kihívás, amiben a közönség és a zenekar együtt tud majd élni, és ez nagyon különleges alkalom lesz az életünkben, ebben biztos vagyok. 

Ki hitt bennetek végig, annak ellenére, hogy a siker nem hullott csak úgy az öletekbe? 

Marsalkó Dávid: A legelején nagyon sokan nem láttak fantáziát bennem. Más időszak volt, mint most. Nem dominált a YouTube, nem voltak streaming lehetőségek, konkrétan MySpacere töltöttem fel a zenéket, amiről a mostani fiatalok azt sem tudják, hogy micsoda. Amit viszont ki kell emelnem, hogy a közönség építette fel a Halott Pénzt. 

Manapság sokkal hamarabb jön egy előadó életében a Budapest Park, vagy a Papp László Sportaréna. A ti személyiségeteknek, fejlődéseteknek jót tett a lassú víz partot most effektus, hogy lépcsőről-lépcsőre léptetek előre?

Venom: Azt gondolom, hogy az utóbbi 10 évben mindennek meg volt a maga helye. Amikor az első sikeresebb dal, a "Feneked a gyengém" megszületett, akkor azzal elindult egy országjárás live act-es felállással, így megismerhettünk jó néhány klubbot. Utána debütált a "Szólj anyunak, hogy a városban vagyok" lemez, amivel már a legtöbb klubban megmutattuk magunkat. Volt olyan év, amikor 100 koncertet játszottunk, ami néha azzal járt, hogy 14 nap alatt 14 bulit nyomtunk le. Ezután lehetőséget kaptunk a fesztiválok kisebb színpadain. 

Marsalkó Dávid: Ennek a lassú víz partot mos effektusnak köszönhetően egészséges kapcsolatunk alakult ki a sikerrel, a népszerűséggel. Mindig pont annyi jött, olyan ütemben, hogy fel tudtuk dolgozni, így mi is természetes módon tudtunk alkalmazkodni és megélni minden egyes fontos pillanatot. A Földön tartotta a produkciót a fokozatosság. 

Szerénység, alázat, szeretet a népszerűség ellenére is. Mi a titok?

Marsalkó Dávid: Ez a személyiségünk, ezek vagyunk mi, és ezen nem változtat semmi. Egyikünknek sem olyan a családi háttere vagy a neveltetése, hogy felvegyük ezt a "sztárkodós" attitűdöt. Ez a része sosem érdekelte a csapatot. Mi szeretünk jó koncerteket adni, dalokat írni, zenéről beszélni. Abszolút a zene van a középpontban, nem a bulvár vagy a magánélet. Azt szeretnénk, azért dolgozunk, hogy a közönségünk jól érezze magát a koncerteken, ehhez pedig az kell, hogy önmagunkat adjuk. Ezek vagyunk mi, ezek is maradunk.

20 év alatt többször is érezhettétek azt, hogy felértetek a csúcsra. Több mint egy tucat telt házas Budapest Park koncert, a legnagyobb hazai fesztiválok oszlopos headliner fellépői lettetek, és nem mellesleg háromszor töltöttétek meg a Papp László Sportarénát. Hogyan jött képbe a Puskás Aréna, szükség volt valami új motivációra?

Marsalkó Dávid: Ez viszonylag friss dolog, hogy lehessen koncertezni a Puskásban, ezzel együtt pedig  újabb lehetőség a hazai zenei életben, egy új szint, amit meg lehet ugrani. Valahogy most jött el a mi életünkben egy természetes következő lépésként, hogy éljünk ezzel az opcióval. Minden szempontból új dimenziókat nyit meg, szakmailag is teljesen más kihívás, de azt gondolom, ez az, amivel most igazán meg tudtuk lepni a közönségünket.

Járai Márk: Ahogy arról korábban is beszéltünk, mindig a lépcsőről lépcsőre haladtunk. Úgy éreztük, megint lépnünk kell egyet, így szinte adta magát, hogy a Puskás lesz a következő állomás a Halott Pénzt-sztoriban.

A fesztiváloknál maradva: Fehérvári nyár nincsen FEZEN nélkül, és FEZEN sincsen Halott Pénz nélkül. Milyen emlékek fűznek titeket városunkhoz, illetve a fesztiválhoz?

Marsalkó Dávid: Azért is vagyunk itt, mert Székesfehérvár nagyon közel áll a szívünkhöz. Rengeteg jó emlék, koncert, és barát köt ide minket. Mindig jó itt koncertezni, a közönség nagyon él, és érezni, hogy imádják az élőzenét. 

Járai Márk: Pont a kocsiban beszélgettük, hogy már mennyiszer jártunk itt a régi időkben is, olyan klubokban, amelyek szerintem ma már nem is léteznek.  Fehérvár az a hely, ahol felléptünk 10-20 ember előtt is, és ahol több ezer ember vár minket minden évben a FEZEN fesztiválon, ahova mindig nagyon szívesen jövünk.

November elején jelent meg legújabb dalotok, ByeAlex közreműködésével. A dalszöveget tekintve mondhatjuk, hogy a 20. jubileumi év és a Puskás-koncert ihlette ezt a művet?

Marsalkó Dávid: Ez pontosan így van, ahogy mondod! Mikor elkezdtem írni a dalt, teljesen az a mindsetem volt, hogy megyünk a Puskába, közben gyerekkori vágyak, félelmek is visszaköszöntek, és ebből a flowból indult ki az egész. Amikor már majdnem összeállt és csak a második verse hiányzott, azt éreztem, milyen jót tenne a dalnak egy közreműködő. Alex nagyon adta magát, hiszen régóta jó kapcsolatot ápolunk, nem mellesleg hasonló korosztály is vagyunk, és ebbe a témába elképesztő könnyen bele is tudott helyezkedni. Nagyon jó lendület van a dalban, ami szerintem érződik is. Bennünk is ilyen energikusság van, olyannyira, hogy van három, négy új dalkezdemény, amit akár egy kislemez formájában már tavasszal hallgathatnak a rajongók. 

Idéznék a dalból: "Mindig lesznek olyan napok, hogy a lelkedet kiadod de másnak nem elég". Még mindig úgy érzitek, hogy van olyan, akinek nem tudtatok megfelelni?

Marsalkó Dávid: Ezt a sort sokféleképpen lehet értelmezni. Leginkább az van benne, hogy az ember az élete során rájön, hogy nem lehet mindenkinek megfelelni. A legfontosabb az, hogy magadnak felelj meg és azok számára, akiket szeretsz és fontosak.

Ha már táptalaj, úgy gondolom, számotokra abszolút a rajongók jelentik ezt. Generációkat ölel fel a Halott Pénz produkció, hiszen ugyanúgy látni a koncertjeiteken az apukája nyakában tomboló kislányt, a középkorosztályt és az idősebbet is. Minek köszönhető, hogy ilyen széles réteget tudtok megmozgatni? 

Venom: Úgy gondolom, hogy a kulcs a dalszövegekben rejlik, hiszen olyan általános érzelmekről zenélünk, hogy sokkal inkább személyiségfüggő, hogy valaki tud-e ezzel azonosulni. Nagy öröm ez nekünk egyébként, hogy amikor koncert közben lenézünk a közönségre, látjuk ezt a széles generációs réteget, így akár egy egész családnak tudunk zenei élményt okozni.

Járai Márk: Nagyon komolyan veszem a színpadi munkát, hiszen tudom, hogy milyen élményt tud okozni egy előadó, akár az apukája nyakában tomboló gyermeknek, ahogy azt te is említetted. Én is egyszer édesanyám nyakában ültem egy Demjén koncerten és a Rózsi rámkacsintott. Ez hatalmas élmény volt gyerekként, amire máig szívesen emlékszem vissza és szeretnék én is sok ilyen pillanatot okozni, legyen szó akár a fiatalabb, akár az idősebb generációról. 

Marsalkó Dávid: A zenélésnek az a lényege, hogy összehozza az embereket. Hatalmas örömöt tud okozni, mikor látod azt, hogy olyan emberek jönnek össze és érzik jól magukat a bulikon, akik adott esetben lehet, hogy teljesen máshogy gondolkodnak.

Számos bulihimnuszt alkottatok már, mégis, ahogy ti is mondjátok, jóval több olyan dal fűződik a Halott Pénz nevéhez amely fontos üzeneteket hordoz és a lélekig hatol. Melyik alkotási folyamat áll közelebb a szívetekhez?

Marsalkó Dávid: Mindig természetes módon születnek a dalaink, sosem voltunk egy gyár, nem éreztük azt, hogy most ki kell adni egy dalt. Amit éppen éreztünk, amilyen téma megérintett minket, arról írtunk. Természetes folyamatként gondolok az alkotásra, amit soha nem jó erőltetni. 

Milyen folyamatban vagytok most, hogyan készültök a jubileumi esztendőre?

Venom: Éppen a múlt héten voltunk egy úgynevezett alkotótáborban a zenekarral, aminek az volt a célja, hogy a stúdiózás folyamata ne legyen keretek közé szorítva. Volt olyan nap, ami délelőtt elindult és éjjel háromig folyamatosan szóltak a hangszerek. 

A legnagyobb durranás kétségkívül a Puskás-koncert lesz 2024-ben számotokra. Dávid, többször is említetted már, hogy az első Papp László után nehéz időszakod volt és ürességet éreztél. Nem félsz attól, hogy mi lesz akkor, ha pipa kerül a stadionkoncert mellé is? 

Marsalkó Dávid: Amikor eléred a kitűzött célokat, utána szerintem mindenkiben van némi üresség, ez elkerülhetetlen. Talán már tapasztaltabb vagyok ezen a téren, és tudom azt, hogy mi vár rám és azt hogyan kell majd kezelni. Többször volt olyan, mikor magam sem értettem, hogy mi történik velem, mi van a fejemben. Ezeket elemeznem kellett, beszélni róla és szépen helyreálltak a dolgok. Az biztos, hogy most is lesz ilyen időszak, de most már tudom, mi miért történik, persze oda kell majd figyelnem, de biztos vagyok benne, hogy megtalálom a következő motivációt. De ez még odébb van, most minden figyelmemet a Puskás Arénára szentelem. 

Nyilván a cél a teltház, de mivel lesz elégedett a szívetek?

Marsalkó Dávid: Ez kettős dolog. Egyrészt meg akarjuk tölteni, el akarjuk adni az összes jegyet, amivel egyébként szerencsére jól állunk. Igazán boldog én akkor leszek, ha a közönség jól érezte magát és arról beszélnek majd, milyen felejthetetlen élményben volt részük, mert számunkra ők a legfontosabbak. A fejemben már többször elképzeltem, hogy negyvenezer ember énekli például az "Amikor feladnád" című dalt. Úgy gondolom mindenképp olyan élményben lesz részünk, ami különleges lesz és sokáig fogjuk majd emlegetni, reméljük nem csak mi. 

Járai Márk: A zenélésnek az a legjobb része, amikor az ember a színpadon áll. Foglalkozhatunk a nézőszámmal, de ha a koncert jól sikerül és tudjuk garantálni azt a zenei élményt, amit szeretnénk, akkor úgy gondolom, hogy elégedetten jövünk majd le a színpadról. 

Látványvilág, vendégfellépők, régi dalok? Mire számíthatnak a rajongók június 8-án?

Marsalkó Dávid: Még sok minden az ötletelés szintjén áll. A látványvilág, a hangtechnika is több hónapja szerveződik, rengeteget dolgozunk rajta a stábbal. Lesznek meglepetések az biztos, ahogyan vendégelőadók is. Olyan extrákat is láthatnak majd, amit még soha, hiszen kiegészülünk vonósokkal, gospel kórussal, fúvósokkal. Látványvilágban is extrával készülünk, az új dalok mellett pedig régi klasszikusok is helyet kapnak majd a set listen, és az egész közönséget szeretnénk bevonni egy hatalmas buliba. 

Végezetül: Általában több tízezren éneklik nektek, hogy "én ott leszek mikor feladnád". De kik azok, akik valóban ott vannak, és átsegítenek a nehéz időszakokon, hogy akár 10-20-30 év múlva is beszélhessünk majd a Halott Pénz-sztoriról? 

Venom: Ha a turnéidőszakra gondolok, akkor nagyon sokat segít, hogy ebben a feszített tempóban számíthatunk egymásra, hogy a zenekar és a stáb tagjai bármikor kezet nyújtanak egymásnak. Ez szakmailag és emberileg is biztonságot ad. Amikor pedig vége ennek a zsúfolt időszaknak, nagyon jó érzés hazaérni és feltöltődni a családdal, átkapcsolni teljesen más életritmusra. Ha szakmai és magánéleti oldalról is megvan ez a támogató közeg, akkor, úgy gondolom, nem jöhet semmi olyan, amin ne tudna átlendülni az ember.

Járai Márk: Ahhoz, hogy az ember tudjon teljesíteni és mentálisan, valamint lelkileg is rendben legyen, kell egy magánszféra, egy otthon, ahol ezt a pörgős életvitelt az ajtón kívül tudja hagyni és kicsit megnyugodni. 

Marsalkó Dávid: Azt gondolom, hogy rendkívül fontos a stabilitás a munkán kívül is. Kell egy olyan háttér, akár család, akár baráti társaság, akik biztonságérzetet nyújtanak, és tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül, jöjjön bármi. Az "Amikor feladnád" című dalunkat például a kisfiamnak írtam, de mindenki tudja, hogy nem szoktunk a magánéletünkről beszélni. Pont azért, mert azt a fajta biztonságot és stabilitást, amit a szeretteink, a családunk, a barátaink tudnak nyújtani, nem akarjuk kockára tenni. Mert ez ad erőt a nehezebb időszakokban, hogy utána újult erővel tudjunk színpadra állni és maximális teljesítményt nyújtani.