Akár a ház körül is tarthatjuk a madarakat, ha okosan etetünk

Az elmúlt évtizedekben sokan fordultak hozzá különféle kérdésekkel, kérésekkel, tavasszal a madárfiókák felnevelésével, télen a madarak etetésével kapcsolatban.

- Sok madár a hideg fagyos idő ellenére nálunk vészeli át a telet, nem repül el melegebb vidékre. Amikor felborzolt tollakkal ülnek az ágakon érezzük, hogy segítenünk kell rajtuk. A téli etetésük minden madár számára a túlélést jelenti. Madáretetőt bárhova kihelyezhetünk, kertbe, teraszra, parkba, de lehetőleg szélvédett helyre tegyük. Fontos, hogy a család a gyermekekkel együtt láthassa, gyönyörködhessen a színes, csivitelő társaságban. A szén-, a kék- a barátcinegék, őszapók, házi és mezei verebek, stiglicek, zöldikék, meggyvágók, különféle pintyek az etetőket minden nap egymás után, a megszokott időben keresik fel. Ha nincs az etetőben a megszokott minőségű és mennyiségű eledel, az számukra végzetes következményekkel járhat. Csak energiadús táplálékkal tudják optimális hőmérsékleten tartani a testüket a kihűlés veszélye nélkül. Ha egy éjszaka mínusz nyolc-tíz fokos hidegben üres az etető, nem jut élelemhez a madár, az akár az életébe is kerülhet. Fontos a rendszeres, mindennapos etetés itatás, tehát az itatók kihelyezése is.

Sok madár szereti a fekete, vékony héjú napraforgót, félbevágott diót, földimogyorót, kendermagot, cinege golyót, tökmagot. Sokak alap tápláléka különféle szemes termény: vörös köles, fénymag, négermag, csumiz, vagy fürtös köles, sáfrányos szeklice, muharmag, búza és kukoricadara.

A citromsármány, zöldike, csíz szívesen fogadja ezeket. A madárfaggyú és a nem sós szalonna is sokat segít. De vannak úgynevezett lágyevő madarak, amelyek nem eszik meg a kölest, napraforgót. Az ökörszem, rigók, csonttollúak, vörösbegy, süvöltők almát, madárberkenyét, tűztövist, ostorfa termést kapjanak. A táplálékukat kiegészíthetjük reszelt sajttal, túróval, főtt tojással, mazsolával, félbevágott almával, körtével. Ezek szeretik a talajon felszedni a táplálékot, nem szívesen mennek az etetőre. Ne adjunk a madaraknak kenyeret, az a pusztulásukat okozhatja. Az etető legyen tiszta, a romlott eledelt távolítsuk el. Inkább többször tegyünk keveset az etetőbe. Sok madár szívesen fogyasztja a zsírból, vagy marhafaggyúból és búzadara korpából készített táplálékot. A marhafaggyút felmelegítjük, de nem főzzük. Ugyanannyi búzakorpadarát tegyünk bele, de mehet még mellé például darabos dió, nem sós földimgyoró, hántolt napraforgó is. Ha ehhez egy-két evőnkanál jó salátaolaj is megy, akkor a fagy idején se lesz kemény a massza.

Azt öntsük egy kókuszdió héjba, vagy virágcserépbe, fordítsuk fel, szúrjunk bele egy botot, hogy a madár meg tudjon rajta kapaszkodni rajta. A felfordított cserepet akasszuk fel a fára, az élelmet alulról kicsipegetik a madarak. De fel lehet kenni ezt az anyagot a fatörzsre is, szívesen csipegeti a vörösbegy, a harkály. A madarakat helyben lehet tartani ilyen ételekkel, a királyka, a fakúsz is felkeresi az ilyen etetőt. Jó táplálék a lisztkukac a rovarevőknek, de adhatunk a madaraknak kendermagot, fénymagot, gyári rovaros tápot, diót, nem sós mogyorót, hántolt napraforgót. A lágyevőknek az úgynevezett T16-ot, amely alacsony vastartalmú, magas réztartalmú, nagyon szeretik például a rigók. A reszelt alma, körte, banán és T16 keveréke is jó a lágyevőknek. Fontos tudnunk, hogy ha a madárnak problémája van, az utolsó pillanatig álcázza. Azt mutatja, hogy jól van. Ha a földön fekve találunk madarat, először tegyük meleg helyre, hogy ne kelljen önhőt termelnie, ne arra fordítsa az energiáját, hogy optimális legyen a testhőmérséklete. Ne csak akkor próbáljuk védeni a madarakat, amikor már nagyon kevés van belőlük, előzzük meg ezt. Sok éves tapasztalatom, hogy tavasszal egyre kisebb és halkabb a madárdal. Addig örüljünk amíg énekelnek, mert ha egyszer elnémul a madárdal, nem biztos, hogy újra meg tudjuk szólaltatni.