A felső légúti megbetegedések komoly szövődményeket okozhatnak

A torok-, illetve arcüreg­gyulladás kezelésében a háziorvos hatékony segítséget nyújthat, ám ha az elsődleges terápia nem hoz eredményt, akkor fül-orr-gégészhez kell fordulnunk. Ahogy azt Rüll Miklós fül-orr-gégész szakorvos elmondta, a torok- és az arcüreggyulladás is kezelhető antibiotikummal, orrcseppel, gőzöléssel, valamint pihenéssel. Homloküreggyulladás is előfordulhat a megfázás következményeként, de ez jóval ritkább. Kialakulásához valamilyen anatómiai rendellenesség is hozzájárul – leggyakrabban orrsövényferdülés –, ami megakadályozza a homloküreg és az orrfőüreg közötti szellőzést. Mivel a homloküreg magasabban helyezkedik el, ezért onnan a váladék kiürülését a gravitáció is segíti. Az arcüregből kivezető nyílás azonban az üreg legmagasabb pontján helyezkedik el, így ahhoz, hogy onnan a váladék kiürüljön, aktív nyálkahártya-működésre van szükség.

Előfordul, hogy a nátha ráhúzódik a fülre is és középfül­gyulladást okoz. A fül – csakúgy, mint a homloküreg vagy az arcüreg – az orr mellékürege, az orrüreggel történő összeköttetése a fülkürtnek nevezett csövön keresztül valósul meg. Pont emiatt az összeköttetés miatt fordulhat elő, hogy a nátha a fülben is gyulladást okoz. Amennyiben tehát az orrot rendbehozzuk, meggyógyítjuk, úgy a középfülgyulladás is meggyógyul. Ezért is szoktak az antibiotikumos kezelés mellé orrcseppet is ajánlani az orvosok. Gyerekeknél gyakrabban fordulnak elő „füles problémák”, mert egyfelől az orrmandula gyerekkorban lényegesen nagyobb méretű – ez felnőtt korra elsorvad –, másfelől a fülkürt lényegesen rövidebb, így a fertőzés az orr irányából könnyebben a fülbe jut. Ezen felül létezik egy olyan aktív izomtevékenység, amely a fül és az orrüreg közötti összeköttetést elzárja, ám ez gyerekkorban nem mindig jó, így gyakran marad a fülkürt nyitva, és az orrváladék becsoroghat a középfülbe. Ha a gyermeknél orrlégzési vagy fülkürtműködési zavart okoz az orrmandula, javasolják kivetetni, de csak akkor, ha nem egyszeri, hanem visszatérő gondot okoz. Létezik hatékony megelőzés a felső légúti megbetegedések ellen?

A lényeg – magyarázta Rüll Miklós –, hogy az ember mindig kapjon jól levegőt az orrán. Ha az orrlégzésünk nem működik rendesen, nézessük meg az orrunkat, mert a háttérben valami probléma – például orrsövényferdülés, orrkagylóduzzanat, allergia – állhat fent. Akinek nincs rendes orrlégzése egészséges állapotban, az megfázás, gyulladás esetén jóval komolyabb tüneteket produkálhat. De azért is érdemes odafigyelni az orrlégzésre, mert más problémákat is előre jelezhet a hiánya. Halláspanasz hátterében például állhat rossz fülkürtműködés, amelyet viszont már jóval előre jelzett tátott szájú alvás vagy komoly horkolás.