Miért érdemes vérplazmát adni?

A véradás egy speciális formája a plazmaferezis, amelyben az egészségügyi ellátás számára igen fontos vérplazmát adományozhatunk. Székesfehérváron két hónap híján két éve van lehetőség plazmaadásra a Jancsár utcai Plazma Ponton, ahol kellemes és kifogástalan körülmények között várják a plazmaadókat. És az sem titok, hogy a kis uzsonnacsomag mellé, amit minden alkalommal kapnak, pénz is jár. De kezdjük az elején: mi a vérplazma és mi készül belőle?

A vérplazma is életet menthet

– A plazma a vér folyékony alkotórésze, egy szalmasárga folyadék, ami 90 százalékban vízből, 10 százalékban fehérjékből áll. Ezek a fehérjék mesterségesen nem előállíthatók, viszont bizonyos gyógyszerek készítéséhez szükségesek. Olyan betegségeket kezelnek velük, mint az immunhiányos állapotok, máj­elégtelenség, égési sérülések és a vérzékenység – magyarázta Ládi Eszter, a fehérvári Plazma Pont vezető főorvosa.

Gyorsabb regeneráció

A legfontosabb különbség a véradás és a plazmaadás között az, hogy utóbbinál csak a plazmát veszik le, a vér alakos elemeit az ember – miután a plazmát kinyerte belőle a készülék – visszakapja. A véradáskor a teljes vér levételre kerül. Plazmaadás után a szervezetnek a sejteket nem kell újratermelnie, csak a folyadékot és a fehérjéket. Ezért plazmát évente akár 45-ször is lehet adni, míg a férfiak ötször, a nők maximum négyszer adhatnak vért. Egészséges szervezet normál táplálkozás mellett 3-4 nap alatt képes visszapótolni a leadott plazmafehérjéket. De a biztonság kedvért minden plazmaadáskor megmérik az összfehérje szintet. Ha ez alacsonyabb a szükségesnél, akkor az illető nem adhat plazmát legalább egy hétig. Egyébként plazmát sem adhat mindenki.

Kik adhatnak vérplazmát?

– Első plazmaadásra a 18 és 60 év közötti egészséges – tehát ha éppen meg van fázva valaki és rendszeresen jár plazmát adni, nem adhat addig, amíg nem gyógyult meg – magyar állampolgárokat várjuk, akiknek a testsúlya 50 és 140 kilogramm között van. Az első jelentkezéskor átfogó orvosi vizsgálaton esik át a jelölt, ami nemcsak vérvételt – igen komoly fertőzésekre is szűrnek –, de fizikális felmérést is jelent. Ezenfelül megnézzük az illető vénáját, alkalmas-e plazmaadásra, illetve alaposan kikérdezzük a korábbi betegségeiről, műtétjeiről, az esetlegesen szedett gyógyszereiről is – mondta el a főorvosnő.

Ha tehát valaki arra kíváncsi, valóban egészséges-e, jelentkezzen donornak, 8 nap múlva kezében van az eredmény. Komolyra fordítva azonban a szót: bizonyos vizsgálatokat – így a vérnyomásmérést vagy a fertőzésekre történő szűrést – minden egyes plazmaadás előtt elvégeznek. Felvetődhet a kérdés: meddig lehet plazmát adni? Ha az egészségi állapot engedi, rendszeres plazmaadók legfeljebb 65 éves korig lehetünk. A Plazmaszolgálat Kft.-nek Magyarországon 2009 óta vannak plazmaadó állomásai, ahol eddig több mint 600 ezer plazmaferezis történt. Csak Fehérváron tavaly meghaladta a 20 ezret a plazmaadások száma. Az érdekesség kedvéért: egy immunvédekezési zavarral született betegnek az egy hónapnyi gyógyszeréhez 10 plazmaadóra van szüksége. Magyarországon ma nagyjából 300 ilyen ismert beteg él.

Vérplazma tekintetében Európa nem önellátó, ezért a szükséges plazmát az USA-ból szerzik be a gyógyszergyártók. Az itthon levett plazmát azonban feldolgozás után magyar betegek kezelésére is használják, ami azért fontos – főként az immunbetegek szempontjából –, mert az biztosan tartalmazza azokat az ellenanyagokat, amelyek az itt élők szervezetének szükségesek.

Plazmaadás előtt és után

Hogyan készüljünk a plazmaferezisre? A plazmaadás előtti napon fontos az igen bő folyadékbevitel – 3-3,5 liter javasolt –, hiszen a donor folyadékot veszít, illetve a fokozott fehérje fogyasztás és egyúttal a csökkentett zsírfogyasztás. Ezenfelül kerülni kell a piros vagy kék bogyós – például paradicsomos – ételeket, mert azok megszínezik a plazmát. Plazmaadás után ugyanezek javasoltak, kivéve persze a plazma színét megváltoztató élelmiszereket. Vagyis egyenek húst, vegetáriánusok pedig hüvelyeseket, tofut, tojást.

A plazmaadás érkezéstől távozásig nagyjából egy órát vesz igénybe, maga a ferezis 30-45 percig tart. Eközben lehet olvasni, tévét nézni, szunyókálni vagy okostelefont használni. Az első alkalmassági vizsgálat is egy órát vesz igénybe. A helyszínen mindig van orvos, így ha valaki rosszul lesz akár a művelet közben vagy utána – vérnyomásesés előfordulhat, de nem jellemző –, mindjárt megkapja a szükséges ellátást.

– Jogszabály írja elő, hogy minden plazmaadónak évente egyszer kötelező vért is adni. De mi magunk is propagáljuk a véradást, sőt házon belül is szoktunk véradást szervezni az Országos Vérellátó Szolgálattal karöltve – zárta a beszélgetést Ládi Eszter.