Habis Melinda: Egy betegség diagnózisa gyászfolyamatot indít el bennünk

A szakember előadásán elsősorban arra koncentrált, hogyan befolyásolhatja a betegség alakulását és a kezelés hatékonyságát a beteg lelki állapota. Az első nagy és talán a legnehezebb lépés, amit meg kell tenni, miután az orvos megállapította a cukorbetegség tényét: elfogadni a diagnózist. Nyilván minden komolyabb betegség esetében a diagnózist egyfajta veszteség-élményként éljük meg: egészségünk egy része elveszett.

Az embert mindig biopszicho-szociális egységként kell kezelni

A sokkoló hír után tehát elindul bennünk – mivel a helyzet sokban hasonlít egy szerettünk elvesztéséhez – a gyászreakció. Ennek első fázisa az érzelmi bénultság, amelyet aztán felváltanak az érzelmi viharok: harag, szomorúság, bűntudat, magányosság érzése. Ebben a szakaszban nagyon változóan viselkednek az érintettek, de a két véglet az, ha valaki túl aktív – mindent megpróbál, ellenőriz, „túlpörög” – és a teljes passzivitás, amikor belesüllyed az „úgysem tudok semmit tenni ellene” hangulatba. Rosszabb esetben egyáltalán nem is foglalkozik a betegséggel, esetleg úgy tesz, mintha semmi sem történt volna és változatlanul éli tovább az addigi életét. Ez cukorbetegség esetén akár végzetes is lehet! Az érzelmi viharok fizikai tünetekkel is járnak: megváltozik az étvágy, alvásproblémák léphetnek fel, motiválatlanság, szorongás, esetleg depresszió jelentkezhet, amely kihatással van a családi és a munkahelyi viszonyokra is. Amennyiben jól halad a gyászfolyamat, a feldolgozás, és nem reked meg a beteg, úgy végül a veszteség beépül a személyiségbe, az érzelmi viharok elülnek és kialakul az érintettben egy reális jövőkép, aminek következtében újra nyitottá válik a környezete felé.

A folyamatban fontos szerepe van a családnak, akik sokat segíthetnek a betegség elfogadásának feldolgozásában. A pszichológus azt javasolta, a családtagok fogadják el a beteg rosszabb hangulatát és hallgassák meg a panaszait, de ne mondják meg neki, mit és hogyan kellene tennie! Legyenek türelmesek, ha viszont túlaggódják a helyzetet, tegyék fel maguknak a kérdést: vajon nekik mit üzen a családtag betegsége? Ahogy a valódi gyászfolyamat, úgy a betegség lelki feldolgozásának folyamata is elakadhat. Ilyenkor ajánlott szakember segítségét kérni, a stressz ugyanis egyáltalán nem javít a cukorbeteg állapotán (sem). A stresszhormonok gátolják az inzulin receptorhoz való kötődését, ami csökkenti a gyógyszer hatékonyságát.

Egy pszichológus vagy pszichoterapeuta segítsége azért is jön jól, mert diabétesz esetén kétszer nagyobb a valószínűsége a depresszió kialakulásának, és ez növeli a szövődmények kockázatát is. Ezen felül a hipoglikémia – alacsony vércukorszint – tünetei nagyon hasonlítanak a szorongásos tünetekre, ezért nem árt tisztázni, mi áll a háttérben. Mik lehetnek a jelek? Remegés, zsibbadás, szájszárazság, ájulásérzés, mellkasi panaszok, torokgombóc érzése, nehézlégzés, izzadás, hányinger, belső feszültség, hasi panaszok.

Habis Melinda zárásként kiemelte: az ember bio-pszicho-szociális egység, ami azt jelenti, hogy a jólétéhez mind a három tényezőt figyelembe kell venni, betegség esetén pedig mind a hármat kezelni kell. A szükséges gyógyszerek vagy fizikai terápia mellett fontos a lelki háttér és a pozitív környezeti hatások szerepe is.