Méregtelenítés helyett célszerű inkább tisztítókúráról beszélni

– Kezdjük azzal, hogy a méregtelenítés kifejezés – ahogy sokan mondják – használata nem helyes, ugyanis méregtelenítésről mérgezéses esetekben beszélünk, amikor orvosi beavatkozásra van szükség – gyógyszerek, kábítószerek, alkohol és háztartási vegyszerek okozhatnak mérgezést. Az említett kúráknál nem erről van szó – kezdte Jaskóné Mészáros Enikő dietetikus, majd így folytatta: – Testünk csodálatos, hiszen a vese és a máj segítségével képes a számára káros anyagoktól, „mérgektől” megszabadulni. Ilyen értelemben tehát legfeljebb a tisztítókúra lehet helytálló fogalom, bár téves azt hinni, hogy a káros anyagok valamilyen szer használatával kiüríthetők, illetve hogy a kiürülés folyamatát fel lehet gyorsítani. Viszont helyes táplálkozással karbantartható, megőrizhető a szervezet jó állapota – hívta fel a figyelmet a dietetikus.

Ha valaki állandóan terheli a máját zsíros, fűszeres ételekkel, rendszeresen nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztásával, annak javasolt a máj pihentetése, ám ezt se 1-2 hétig tartó, a szervezet működése szempontjából akár veszélyes kúrákkal tegye. Jobban jár, ha egészségesebb étrendre vált, és ezzel támogatja a máj működését. A vesét is lehet segíteni. A legfontosabb a sokszor hangoztatott napi megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, hiszen, ha nem iszunk eleget, a vérünk besűrűsödik, magasabb lesz benne a károsanyagcseretermékek koncentrációja, a vesének így nehezebb lesz a munkája.

Az emésztést és így a belek tisztán tartását a rostos, könnyen emészthető ételek fogyasztásával lehet támogatni. A vörös húsok például lassan haladnak át az emésztőrendszeren, ezért több toxikus anyag is keletkezik a belekben a hosszú lebomlás alatt. Ezzel szemben a laza rostozatú fehér húsok kevésbé terhelik az emésztőrendszert. A cellulózos rostok, amik leginkább a zöldségfélékben találhatók meg, vizet szívnak magukba, így a székletet lágyítják. Ugyanakkor a szervezet nem emészti őket – ez a fogyókúrázóknak jó hír –, viszont a bélbaktériumokat táplálják, nekik köszönhetően pedig nem válik áteresztővé a bél, vagyis a káros anyagok nem szívódnak fel és nem indítanak el a szervezetben különböző allergiás folyamatokat.

– Fontos azt is megjegyezni, hogy hitelesen kimutatható eredménye nincs a tisztítókúráknak, azt ugyanis nem tudják mérni, mennyi „méreganyag” távozott a szervezetből. Viszont ha valaki olyan fajtáját választja, ami egyoldalú táplálkozásra épül – például a léböjtkúra, almadiéta – és a szervezetének a raktárai sem megfelelően feltöltöttek, annak könnyen baja is eshet, vagy hiányállapot alakulhat ki nála. A drasztikus tápanyagmegvonás akár komoly rosszulléteket is okozhat. Idősek, krónikus betegségben, például magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívelégtelenségben szenvedők, várandósok, szoptatós anyukák és gyermekek számára pedig végzetes is lehet.

Jó hatással lehetnek a májra és a vesékre a népgyógyászati hagyományokon alapuló gyógynövényes teák is, mint például a máriatövis- és a csalántea, de ezek epekövesség esetén nem fogyaszthatók. Önmagukban nem „méregtelenítenek”, a máriatövis védi a májsejteket bizonyos – de nem minden káros – hatásoktól, a csalán pedig vizelethajtó hatású. Kúraszerű fogyasztásuk előtt azonban kérjék ki kezelőorvosuk vagy táplálkozási szakember véleményét!