Élet 100 higanymilliméter alatt – Az alacsony vérnyomást lehet örökölni is

– Csak a rend kedvéért, először azt érdemes tisztázni, hogy a normális vérnyomásnak a 100–130/80–85 Hgmm között mért értékeket tekintjük. Az ettől való akár felfelé, akár lefelé történő eltérést kórosnak mondjuk. Klinikai jelentősége azonban inkább csak a magas vérnyomásnak van, ugyanis azok a betegek, akik nem tudnak magas vérnyomásukról, vagy csak nem vesznek róla tudomást és nem kezeltetik, magasabb szív- és érrendszeri kockázatoknak vannak kitéve, amelyek akár a beteg halálához is vezethetnek.

Szokás mondani, alacsony vérnyomás: hosszú, keserves élet

Okozhat többek között agyiér- vagy vesebetegséget, szívelégtelenséget és alsó végtagi érbetegséget. Gyógyszeres kezelés esetén a cél nem lehet a túlzottan alacsony vérnyomás, vagyis 120 Hgmm-nél kisebb érték elérése – magyarázta bevezetésképpen Csikós Csaba kardiológus. A fentiek fényében krónikusan alacsony vérnyomásról akkor beszélhetünk, ha a vérnyomás első, azaz szisztolés értéke tartósan nem haladja meg a 100 Hgmm-t. Ez nem ugyanaz, mint a helyzetváltoztatás kapcsán – amikor például hosszabb fekvés után hirtelen felkelünk – esetlegesen fellépő vérnyomásesés. Ez utóbbi egyébként a 65 év felettiek mintegy 20 százalékát érinti. Alacsony vérnyomás egészséges embereknél is fennállhat, ebben főként a családi halmozódás játszik szerepet, de jellemzően a magas, vékony hölgyeknél fordul elő. Gyakoriságát a fizikai aktivitás hiánya és a stressz is növeli. Amennyiben tünetet, problémát nem okoz, nem kell vele foglalkozni, kezeltetni sem fontos.

– Hirtelen fellépő vérnyomásesés keringési elégtelenség, szívinfarktus, vagy tüdőembólia tünete is lehet, de tartósan alacsony vérnyomást okozhatnak olyan másodlagos betegségek, mint például pajzsmirigy-alulműködés, mellékvese-problémák, szívburokgyulladás vagy szívritmuszavar. A másodlagos betegség kezelésével az alacsony vérnyomás is helyreállítható – mondta el a kardiológus, aki a kiváltó okok közé sorolta még a gyógyszeres kezeléseket, vagy a gyógyszer rossz adagolását, amely mellékhatásként szintén csökkentheti a vérnyomást.

A krónikus – tehát tartós – alacsony vérnyomás tünetei között a leggyakoribbak a szédülés, a homályos látás, és a fülzúgás, ami az agy vérellátásának csökkenésével magyarázható. De előfordulhat a teljesítőképesség csökkenése, fáradékonyság, hosszan tartó reggeli ébredés és koncentrációzavar is. További panasz lehet az alvászavar, a depresszió vagy a fejfájás. A hirtelen fellépő vérnyomásesés szapora szívveréssel, hideg, sápadt végtagokkal, émelygéssel, izzadással, súlyos esetben eszméletvesztéssel jár.

Az alacsony vérnyomás önmagában, vagyis nem egy betegség következtében kialakult formája, azonban nem rosszindulatú.

– Azt szokták mondani, hogy akinek tartósan alacsony a vérnyomása, arra hosszú, keserves élet vár. Hosszú, mert a vérnyomása miatt biztosan nem kap sztrókot vagy agyi infarktust, szív- és érrendszeri problémák szempontjából nem tartozik rizikócsoportba. Keserves pedig azért, mert az állandó alacsony vérnyomás visszafogottá, szédülékennyé, fáradékonnyá teheti az érintettet – tette hozzá Csikós Csaba. Egészséges, de alacsony vérnyomású ember számára ajánlott odafigyelni a napi elégséges folyadékbevitelre, ami 2–2,5 litert jelent, a rendszeres fizikai mozgásra, ami lehetőség szerint aerodinamikus, tehát a pulzust megemelő mozgásforma legyen – futás, úszás, kerékpározás. Gyakran javasolják a rendszeres kávéfogyasztást is, bár azon túl, hogy a kávé valóban megemeli átmenetileg a vérnyomást, összességében a keringésre nincs hatással. Gyógyszeresen a mellékhatások miatt csak ritkán kezelik. Azt is érdemes tudni, hogy az idő előrehaladtával jellemzően lassan, fokozatosan emelkedik az ember vérnyomása, és egy tartósan alacsony vérnyomás átválthat akár kórosan magasba is, amit pedig gyógyszeresen kezelni kell.