A természet nyelvén szólnak a diákokhoz, pedagógusokhoz, szülőkhöz Seregélyesen

Hogyan talált rá az iskolára, illetve az iskola önre?

– Nagyon örültem az iskola megkeresésének, először történt meg ilyen. Levelet kaptunk tőlük, amely arról értesített minket, az oktatási intézmény szeretné a gyógynövények világát megismertetni, annál is inkább, mert a tanulók nagy része gyakran hiányzik ilyen-olyan meghűléses, felső légúti betegség miatt. Örömöm egyik oka annak felismerése volt, vannak még pedagógusok, akik ilyen kezdeményezésekben gondolkodnak, és partnereket is keresnek hozzá. Másrészt szívügyem, hogy a felnövekvő nemzedékkel megismertessem a hagyományos, tradicionális gyógyászat módszereit. Ennek csak nyertesei lehetünk mindannyian. 

Mennyire fogékonyak a fiatalok a témára? 

– Nagyon. Már egy egészen kicsi gyerek is rendkívül kíváncsi a környezetére és van olyan nyelvezet, amellyel meg lehet őt nyerni ennek az ügynek. A gyógynövények világa nem unalmas. A bodzát például a legtöbb vidéki gyerek ismeri: de tudja-e, hogy a bodzafából készül a varázspálca, és a bodzafában tündérek laknak? A gyógynövényekről sok népi hiedelem létezik, amely izgalmas téma, és ezzel meg lehet szólítani a gyerekeket, azt lehet mondani, hogyha köhögsz, ezt igyad! 

Az is cél Seregélyesen, hogy termesszék a gyógynövényeket a Tájház udvarán. Tudnak ebben segíteni? 

– Igen, megpróbálunk gyógynövénykertet létesíteni. Tudjuk, mely növényekkel kár kísérletezni, melyekkel lehet, melyek szeretik, vagy nem szeretik egymás társaságát. Mindezt be tudjuk mutatni, és ehhez megfelelő tapasztalatokkal rendelkezünk. 

Veszélyes, ha valaki túlzottan hisz a gyógynövényekben?

– Ha bárki nem elég körültekintő ebből a szempontból, az öngyógyítás rendkívül veszélyes lehet. Mi minden lehető fórumon elmondjuk, hogy eljön az a pont, amikor orvoshoz kell fordulni. Mindennek megvan a maga helye, a gyógynövényeknek is: például a súlyosabb betegségek mellett az orvosi kezelés kiegészítésében. A mentőautóban nem csalánteát itatnak az emberrel, a műtéteket sem a citromfűteával végzik, ugyanakkor felesleges antibiotikumos vagy szteroidos kezelést adni valakinek, ha magától is meggyógyulhat, de gyógynövények alkalmazásával biztosan. 

A járvány idején mire használhatjuk a gyógynövényeket?

– A megelőzésben van kulcsszerepük. Amikor kitört a járvány, sokan kérdezték: milyen gyógynövény van erre? Nem győztük hangsúlyozni, hogy nincs olyan gyógynövény, amelyik hatékonyan képes felvenni a küzdelmet a koronavírussal, még akkor sincs, ha a népgyógyászat régóta használ vírusölő növényeket: a citromfű, az orbáncfű, a diólevél és a kakukkfű ezek sorában van. Ezekből akár össze is lehet állítani egy keveréket és naponta meg lehet inni egy csészével. A kakukk­füvet külön ajánlom, mert az hatékony immunerősítő. Az immunrendszerünket kell megtámogatni azért, hogy fel tudja venni a harcot a vírussal. 

Fejlődik a gyógynövények kutatása? 

– A gyógyszerésztudomány foglalkozik ezzel, hiszen rengeteg kiaknázatlan lehetőség van a gyógynövényekben. A mai gyógyszerek legalább nyolcvan százaléka növényekből kivont hatóanyagra épül. Onnan kapja a gyógyszeripar a molekulát, amit aztán szintetikusan előállítanak. Sajnos nem elég gyors a fejlődés, örülnék, ha a hagyományos gyógymódok mögé gyorsabban sorakoznának fel a tudományos érvek, de a gyógynövények összetettek, több száz hatóanyaggal rendelkeznek, elemzésükhöz kutatócsoport és drága laboratóriumi vizsgálat kell. A tapasztalat, amit a fogyasztóinktól szerzünk, óriási kincs: a népgyógyászat mindig is a tapasztalatból táplálkozott. 

Minden földrészen megvannak a tapasztalatok. Van átjárás ilyen szempontból? 

– Mi itt élünk a Kárpát-­medencében 1100 éve, az itteni növényekre reagál jól a szervezetünk. A szója például kiválóan „működik” a keleti országokban, de sokkal kevésbé hatékony Európában, mert nem szoktunk hozzá. Azt javaslom, elsősorban azokat a gyógynövényeket használjuk, melyek nálunk jól érzik magukat.