Karikó Katalin újabb elismerése a Japán Díj

Karikó Katalin neve mára fogalom, kitörölhetetlen védjegy, bárhol is jár a világban. A koronavírus és a vele járó pandémia elleni védőoltás egyik megalkotójaként elképesztően rövid idő alatt nemzetközi hírnévre, embersége és szívből jövő megnyilatkozása miatt pedig óriási népszerűségre tett szert. Egy nap az észak-amerikai kontinensen, majd a következő már a Felkelő Nap országában találja, ahova – két korábbi útjától eltérően – nem tudományos találkozó vagy kutatás végett érkezett. Az 1983-ban életre hívott Japán Díj Alapítvány (Japan Prize Foundation) ez évi kitüntetettjei között köszönhetjük a professzor asszonyt, aki személyében az első magyar díjazott és általa 14. nemzetként Magyarországot érte ez a rendkívüli megtiszteltetés. Már a kiválasztási procedúra is sajátos, mivel a világ közel 15 500 vezető tudósának megkérdezésével kerül kijelölésre a díj, és a 2022-es esztendőre az Anyagok és Gyártás kategóriájába is 208 nevezés érkezett. A díjat azon céllal hozták létre, hogy a kiemelkedő tudományos és technológiai eredményeket ismerjék el, évente változó, két előre meghatározott kategóriában hirdetve győztest. A díjazottak oklevelet, érmet és pénzdíjat kapnak és minden díjátadó a regnáló japán császár és császárné jelenlétében zajlik. Az idén díjazottak 3 tudós között Christopher Field professzor a globális bioszféra termelékenysége és az éghajlatváltozás tudományos megfigyelésében nyújtott kiemelkedő munkásságáért, Drew Weissman és Karikó Katalin professzorok az mRNS vakcinák kifejlesztésében és kutatásban szerzett érdemeikért kapták a jelentős elismerést. A Tokióban tartott ünnepélyes ceremónián Naruhito császár köszöntő beszédében külön méltatta a magyar tudós és amerikai kollégájának elévülhetetlen érdemeit. 

A szolnoki születésű kutatóbiológus családja nem ismeretlen a közvélemény számára, hisz az Egyesült Államokban felnőtt lánya Francia Zsuzsanna kétszeres olimpiai bajnok (2008 Peking, 2012 London) evezős és ismert sportszemélyiség. Katalin asszony 1978-ban kezdett el dolgozni Tamás Jenő professzor irányításával ösztöndíjasként a szegedi biológiai kutatóközpontban, majd hét évvel egy munkahelyi létszámcsökkentés serkentette arra, hogy családjával együtt külföldön folytassa kutatásait, az Egyesült Államokba emigrált. Több egyetemen is sikeres projektek részese és elindítójaként működött közre, majd 1998-ban találkozott később kutatótársával Drew Weissman professzorral, aki akkor került a Pennyslvania egyetemre. 2005-ben vele dolgozta ki a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazások szabadalmát, amely lehetővé tette azt, hogy az mRNS terápia alkalmazható legyen túlzott immunreakciók kiváltása nélkül. Újabb 8 év elteltével japán kollégájával Hiromi Muramatsuval egy német klinikai programmal is rendelkező cégnél, a mainzi központú BioNTech-nél folytatták munkájukat, ahol az mRNS-terápia megvalósításán tevékenykedtek a kutatásokban több magyar kollégával, Boros Gáborral és Szabó Gáborral együttműködve. A szintetikus mRNS alapján a sejtek elkészítik a testidegen vírusfehérje megfelelő szakaszát, majd arra reagálva azt az ellenanyagot, amivel a szervezet képes leküzdeni magát a vírust, ha találkozik vele. Ezen technológia alkalmazásával került előállításra két évvel ezelőtt a BioNTech és az amerikai Pfizer céggel karöltve a Covid–19 vakcina, amely a világhírnévig és számos újabb elismerés elnyeréséig repítette a céget és ezzel együtt Karikó Katalint. 

Maga az érintett nem a reflektorfényben, hanem sokkalta inkább kísérleteinek helyszínén a laboratóriumokban érzi otthonosabban magát. – Számomra nem az a fontos, hogy felismerjenek, hanem hogy a munkám hasznosnak bizonyuljon – vall őszintén hivatásáról a tokiói magyar követségen, a részére rendezett fogadáson. Majd rögvest hozzáteszi: – ...a siker az nem ez (a díj). A siker az, amikor nap, mint nap, 40 éven át az ember kísérleteket végzett és sikerült egy problémát megoldani.… A siker, amikor az ember csinálja a kísérleteit, teljes kontroll alatt van, kitalál valamit és ő az első, aki meglátja, hogy zajlik a folyamat. Ez az érzés fantasztikus. Továbbá az öröm akkor jött, amikor visszajelzéseket kaptam idős emberektől, akik hálásak akartak lenni." S amikor a beteg embertársakra és a nekik nyújtott segítségre terelődik a szó, óhatatlanul is elérzékenyül. Karikó Katalin, bár nem hazájában él, de belül mégis érző szívű magyar tudós maradt, aki Kisújszálláson, az Arany János utcai általános iskolában szerette meg a biológiát. 8 éves korában élővilág tantárgyból megnyerte a megyei tanulmányi versenyt, majd az országos megmérettetésen harmadik helyezést ért el. A kezdetekre így emlékszik vissza: – Mint minden gyermek, jómagam is mindig kíváncsi természet voltam, és emellett kiváló tanáraim voltak, a szüleim ösztökélték a tanulásra, az olvasmányaim is mind jobban erősítettek abban, hogy ne adjam fel a terveimet.

Az adatok fontossága mindig hangsúlyos helyet foglal el pályafutásában, hisz tudósként számára mindig ezek adnak iránymutatást a kísérletei során. S minden egyes alkalmat megragad arra, hogy előretekintve bizakodásának adjon hangot, remélve, hogy egyre több nő kap vezető szerepet a világban folyó kutatómunkákban. Titkon abban is reménykedve, hogy akár az ő munkásságát látva, még több gyermek érez kedvet és bátorságot ahhoz, hogy egy nap – Katalin asszonyhoz hasonló – pályára lépve tudósként érjen el hasonló sikereket.