Szombatig pezseg a fesztiválélet a tóparton (Képgalériával, videóval)

Óriási területen, a Velencei-tó partján kapott helyet Sukorón az idei EFOTT, melyre szerdán kora délután már javában érkeztek a fesztiválozók. A bejutás egyértelmű, a kitáblázás és az irányítás is könnyíti a helyszínre érkezést. A rendezvény megnyitóján Lasztovicza Gábor fesztiváligazgató köszöntötte a résztvevőket:

– Úgy érezzük, megtaláltuk a helyünket végre valahára! – fogalmazott az igazgató, megköszönve a sukorói polgármester asszonynak a szíveslátást, s kiemelte a magyar kormány tavalyi döntését, melynek értelmében reményeik szerint egy ifjúsági központ valósulhat meg ezen a területen. – Ezzel az EFOTT fesztivál olyan infrastruktúrát kap, amely kiemeli ebből a most még kicsit poros közegből, és bízunk benne, hogy minél több és szebb rendezvényt tudunk itt tartani.

Murai László, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) elnöke, az EFOTT fesztivál jogtulajdonosa hozzátette: álmuk, hogy minden egyes magyar egyetemista legalább egyszer a fesztivál vendége legyen, egyre közelebb kerül a valósághoz. Kiemelte Sukorót, ahol biztonságot, szeretetet és befogadást tapasztaltak: – Ezért tudjuk ennyire stabilan működtetni ezt a fesztivált – tette hozzá, ahogy azt is: „elképesztő programokkal” készültek a HÖOK standjainál, s olyan beszélgetésekkel, programelemekkel várják a fesztiválozókat, amelyekkel közelebb lehet kerülni a magyar felsőoktatás egészéhez.

György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára pedig arról szólt, miért jó ma egyetemistának lenni: – Ma Magyarországon az egyetemi hallgatók kétharmada olyan egyetemen tanul, amely a világ top 5 százalékába tartozik. Mi ezeket az egyetemeket továbbfejlesztjük. Ma, egészen 2030-ig Magyarország elmúlt 650 évének legnagyobb egyetemfejlesztése zajlik: 2700 milliárd forintot szánunk az egyetemeink fejlesztésére.  Ráadásul ezt irányítási struktúrában tesszük: azoknak az egyetemeknek a jelentős részét, ahol a hallgatóink kétharmada tanul, egyetemeket irányító kuratóriumok kezébe adtuk. Ez az irányítási struktúra megfelel a Harvard, az MIT vagy a finn, a barcelonai, az izraeli struktúrának. 2022 január elsejével az egyetemek működési költségvetését megdupláztuk - ma az Európai Unióban a top ötbe tartozunk az egyetemekre költött éves ráfordítások arányában. Tehát odaadjuk azt a pénzt, ami ahhoz kell, hogy jó legyen ma egyetemistának lenni és érdemes legyen tanulni! Továbbá a hallgatók 80 százaléka állami ösztöndíjas helyen tanul. A világ más pontjain - nálunk fejlettebb országokban - már bölcsődés kortól arra kezdenek el félretenni a szülők, hogy legyen miből kifizetni a tandíjat az egyetemeken…  Azokat pedig, akik nem állami ösztöndíjas helyen tanulnak, Európa legkiterjedtebb diákhitelezési rendszere segíti: több mint 60 milliárd forintot adunk több mint 100 ezer hallgatónak a tanulmányainak megsegítésére. Egyetemistáink az egyetem mellett olyan gyakorlati képzéseken vehetnek továbbá részt, amelynek része az önkéntesség is. S ha elmennek valahová dolgozni, akkor nem kell adót fizetni 25 éves korukig.

Kiderült az is: több mint 5 ezer olyan fiatal váltotta meg ingyenjegyét az EFOTT-ra, akik önkéntesként az elmúlt két évben a covid járvány kezelésében segítettek vagy az elmúlt néhány hónapban az orosz-ukrán háború elől menekülők megsegítésében vettek részt. Az idei EFOTT „zöld fesztivál” is egyben, erre Gyurica Csaba, a házigazda Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem rektora hívta fel a figyelmet:  

– Gyakorlatilag nulla hulladéktermeléssel történik a fesztivál lebonyolítása! Egy fesztiválon, ahol 100-200 ezer ember van, mindig többszáz vagy ezer tonna hulladék képződik, amely a szeméttelepeken köt ki. Mi azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy ezt megszüntessük, minimalizáljuk a hulladék mennyiségét, s ami pedig keletkezik, melléktermékként tudjon hasznosulni, akár biológiailag lebontható vagy újrahasznosítható formában. Ennek előzménye, hogy 8-10 évvel ezelőtt Magyarországon elsőként hoztuk létre a hulladékgazdálkodási tanszéket az egyetemen, nemrégiben pedig a körforgásos gazdaság elemző központot hoztuk létre. A fesztiválon a hulladékhasznosítás körforgásos rendszerét mutatjuk tehát be, s nem csak azzal, hogy szelektíven gyűjtjük a hulladékot és azt újrahasznosítjuk, hanem itt a helyszínen bemutatjuk a továbbiakat is: itt történik ugyanis az aprítás, az előkészítés, a komposztálás első fázisa is. Ezt követően a kapott adathalmaz egy olyan adatbázis része lesz, amely későbbi fesztiválok tudományos alapja lehet. Egy olyan új projekt, világújdonság ez – fogalmazott a rektor –, mellyel, azt valljuk: szórakozva tanítunk, tanítva szórakoztatunk – úgy, hogy az ne zavarja a fesztiválozók szórakozását, mégis erősíti a felelősség tudatát.  

Mészárosné Hegyi Gyöngyi, Sukoró polgármestere a terület házigazdájaként köszöntötte a résztvevőket, fesztiválozókat, s visszaemlékezett a korábbi évekre:

– Sok évvel ezelőtt, amikor az EFOTT útjára indult, még vándor rendezvény volt, ám egyszer csak, a Velencei-tó partján, Velence városában megtalálta azt a turisztikai helyszínt, ahol szívesen rendezték meg a fesztivált. Öt év után, a covid járvány idején keresték fel a szervezők a sukorói önkormányzatot, hogy szívesen jönnének ide. Elmondhatjuk, hogy a lakosság több mint kétharmada nevében nagyon nagy szeretettel üdvözöltük az EFOTT megkeresését és elfogadtuk azt, hogy Sukoró helyszínén tartsák meg a jövőben a rendezvényeiket.

Az EFOTT koncertjeinek és programjainak sorát pedig ezzel megnyitották a szervezők: július 16-a szombatig számos színpadon, neves előadók sora várja – nem csak – a fiatalokat.

A kép bal alsó ikonjára kattintva további fotók érhetők el: