A daganatos betegség nem csak a testet, de a lelket is érinti

Az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem irányul a rák diagnózisát követő, illetve a kezelések időszakára. A daganatos betegekkel foglalkozó pszichológiai ág abból a komplex szemléletből alakult ki, hogy a daganatos betegség nem csak a testet, de a lelket is érinti. – Ez a betegség és a gyógyulási folyamat is egy úgynevezett ongoing, magyarul folyamatos traumának tekinthető, tele van nehéz pillanatokkal. Ilyen lehet a diagnózis közlése, a különböző vizsgálatok, a műtét, a szövettani eredményre történő várakozás vagy a kezelések, terápiák mellékhatásai. Hosszasan benne lenni egy ilyen folyamatban lelkileg is rettentően megterhelő, ami az egyén életminőségére is hatással lehet – magyarázta Pájer Alexandra, onkopszichológus, aki arról is beszélt, hogy a műtét(ek) vagy a terápiás kezelések mellékhatásainak a következtében megváltozhat az egyén énképe, a testképe és az önértékelése is. 

A pszichoterápia egyik fő célja, hogy a páciens felfedezze és minél hamarabb visszaszerezze, az énhatékonyságérzését, az önértékelését és a kontroll érzetét, hogy átélje, kimondja érzéseit. Ezeken felül pedig azt is megélje, hogy a betegsége mellett is vannak egészséges én-részei és megtanulja, hogy a saját, már meglévő erőforrásait mozgósítva hogyan tud megküzdeni a betegséggel, a helyzetével. – Jó lenne, ha minden onkológiai páciens már a kezelések megkezdésekor igénybe venné ezt a fajta lelki támogatást, mert az onkopszichológiai ellátás rengeteget tud javítani a betegek közérzetén, énerején, test-és énképén, a pszichés mutatóin – pl. stressz, szorongás szintjén -, valamint az onkológiai betegségek szempontjából a kezeléssel való együttműködésen is. Azonban a pszichológiai kezelés megkezdése a betegen múlik, neki ehhez „meg kell érkeznie”. Ez sokszor nem könnyű, hiszen nálunk már a daganatos betegség is egyfajta stigma, pszichológushoz járni pedig egy másik – mondta a szakember. 

A megyei kórházban egyébként 2019 óta érhető el Pájer Alexandra személyében olyan pszichológus, aki a betegek lelki gyógyulását segíti és nem csak az onkológián, de az idegsebészeten, a hematológián, az érsebészeten és az intenzív osztályon is. 

De mégis miben segíthet a szakember, ha daganatos betegségről van szó? – Leggyakrabban talán a testi egészségünkkel kapcsolatos veszteség kerül a fókuszba, hiszen a legtöbben sérthetetlennek gondoljuk a testünket. Aztán jön egy ilyen betegség és rájövünk, hogy ez nem így van. Az egészséget elveszíteni veszteségélmény, pont olyan, mint amikor egy szerettünket veszítjük el. De járhat pszichés, egzisztenciális és társas veszteségekkel. Emellett a halállal kapcsolatos gondolatok is a terápia fókuszába kerülhetnek. A rákról még mindig gyakran úgy tartják, egyenlő a halállal. Pedig ma már igen sok esetben célzott kezelésekkel gyógyítható a betegség, de a kezelésekhez lelki erő és megfelelő társas támasz is kell. Bizonyos értelemben lélekben is együtt kell tudni működni, hogy hatékonyabban hassanak a szervezetben – mondta a szakember, aki arra is rámutatott, a pszichoterápia a gyógyulás után is folytatódhat. Ilyenkor segíthet pl. a mindennapokba, a munkába történő visszailleszkedésben, illetve abban, hogy a betegség kialakulásától való félelem enyhüljön. Ám lelki támogatást, akkor is adhat az onkopszichológus, ha a páciens állapota rosszabbra fordul.

Pájer Alexandra végül elmondta, a traumából nyereségekkel is ki lehet jönni, azzal a megtapasztalással, hogy „én ezt végig csináltam!” Ez pedig olyan pozitívum, amit a gyógyulni vágyó és a gyógyult beteg is beépíthet az énképébe.