A hely szelleme, s ahol az érték az élmény - Szakáll Bélánénak az alcsúti helytörténet is a szívébe költözött

Szerény kis füzetet jelentetett meg az alcsútdobozi önkormányzat a tanárnő tollából Gondolta volna? címmel. Fejezetek József nádor életéről, munkásságáról, az alcsúti kastély történetéről alcímet viseli a kiadvány, s Szakállné Ilike tanárnő összeállítását tartalmazza a témában. A székesfehérvári Szent István Király Múzeumban élőben is előadta az ebben foglaltakat, a Fejér Megyei Honismereti Egyesület tagjainak néhány hónappal ezelőtt. A tősgyökeres alcsúti Szili Árpádné Marczinkó Zsuzsanna tanárnő kollégája a képeket vetítette, mindketten az Alcsútdobozi Helytörténeti Kör oszlopos tagjai. Ezután nyomtatták ki Tóth Erika polgármester javaslatára az előadás szövegét. A lokálpatrióták ha összefognak…

Így kezdődik a József nádor munkásságát méltató dolgozat. „A Habsburg név nem cseng igazán jól a magyar fülnek.” Az 1848-as érzelmeink és a Habsburg név valóban disszonanciát keltett a magyar keblekben, de változnak az idők. Az évtizedekig befeketített magyar és osztrák főurak és uralkodók szerepe ma már árnyaltabb. József nádor mai értékelése egy magyarpártoló királyi helyettes szerepét betöltő Habsburgról szól. Alcsút lett Nagy-Magyarországon belül József főherceg kedves tartózkodási helye 1820-tól, kastéllyal, korszerű agrárgazdálkodással, helyi jótékonykodások sorozatával, a leszármazottakkal egyetemben. Budapest fontos fejlesztései neki is köszönhetők. A tanárnő röviden összefoglalta a legfontosabb momentumokat, s másutt is sokat olvashatunk róla.

A tanárnő kutakodásai korábban kezdődtek, amikor erről hallgattak. Bár nem tilalmazták soha Alcsúton József főherceg nevét és személyét, csönd övezte a témát. A lebontott kastély parkját a helyiek kedvelték, még nem nevezték ki arborétumnak. És éltek néhányan a tanárnő fiatal korában azok közül, akik szolgáltak, dolgoztak a háború előtt a kastélyban. Az 1945-ben született Ilike tanárnő szintén „kastélyos” községből, Lovasberényből származik. Mindig érdekelte a történelem, szeretetteljes gyerekkora szerény körülmények között telt. Pedagógus akart lenni, a székesfehérvári Vasvári Pál Gimnáziumban érettségizett 1963-ban, de az anyagiak miatt a Pécsi Tanárképző levelező tagozatára jelentkezett. Azonnal felvették magyar-orosz szakra, mert hiány volt orosztanárokban, ám a történelem megmaradt örök szerelemnek.  Férjhez ment a felvidéki származású, kitelepített Szakáll Bélához, igazi lelki társához. Diplomája átvételével csaknem egy időben született Ágota kislánya, majd Béla fia. Két év vértesacsai tanítás után Alcsútdobozra költöztek, itt építkeztek, alcsútdobozivá lettek. Kiváló pedagógusként tartották számon, igazgató is volt, s idejekorán helytörténeti szakkört indított az iskolában. Levéltárba jártak, családfát készítettek, nevezetes helyekre utaztak a gyerekekkel, s ő pedig egyre jobban belemerült a József főhercegi históriába. Kutatott, jegyzetelt, írt.

A Gondolta volna? kiadványban nemcsak a nádor elévülhetetlen politikai és országszervező tevékenysége kapott helyet, de a ritkábban olvasható magánéleti vonatkozások is. A nádor szerelemből házasodott mindháromszor, s nem azért, mert csapodár lett volna, hanem mert az első két felesége belehalt a szülésbe, s a gyermekek sem élték túl az akkoriban minden társadalmi rétegben életveszélyt jelentő folyamatot. Ili tanárnő dokumentumokkal alátámasztva írt a híres emberek kastélybeli látogatásairól, persze nem a nádor, hanem a többi főhercegi leszármazott idejéből. Érinti a rendszerváltozás utáni éveket, az arborétumnak nyilvánított egykori mesebeli angolkert sorsát.

Sorakoznak a dossziék saját gyűjtéseivel, mert nyugdíjasként is élénk szellemi életet élnek, férje is rengeteget olvas. Öt unokájuk van. Ágota lányuk gyógypedagógus lett, férje is az, Alcsútdobozon építkeztek, ott laknak. Béla fiuk a vármegyeszékhelyen él a családjával, a székesfehérvári városgondnokság egyik vezetője, s zenél. Ágota nagyfia jogász, a két kisebb is kiválóan tanul, a családban ez a „szokás”. Béla két lánya szinkronúszó, Panna részt vett a vizes vb-n, édesanyjuk edzette őket kiskoruktól. Szakállné Ilike tanárnő az aranydiplomáját 2018-ban vette át a Pécsi Tudományegyetemen, s nagyon büszke a Fejér megyei közgyűlés díjára, a gróf Klebelsberg Kuno Emlékéremre. Dióhéjban foglaltuk össze a tanárnő munkásságát, aminek nincs vége még. Érdeklődése, lelkesedése „megcsalja” az életkorát, egész életre szegődött a magyar nyelv és a történelem szolgálatába. És a kis Fejér megyei faluéba, ahol a nádor lakott valaha az egyszerű emberekkel egy közösségben.