Piacot nyitott a helyi termelőknek Fehérvárcsurgó (képgaléria, videó)

A vidékfejlesztési programba indult egy pályázaton az önkormányzat még 2021-ben. A célja a falu vezetésének az volt, hogy egy helyi termékértékesítést segítő piac megvalósuljon. Azóta sok idő telt el, és végre elkészült a várva várt központi hely, ahol a Fehérvárcsurgó és vonzáskörzetében lévő települések termelői szabadon tudják árulni portékáikat. 

-Több mint 60 millió forintra pályáztunk és nyertünk, ám ezt ki kellett egészítenie az önkormányzatnak mintegy 30 millió forinttal, mert összesen bruttó 94 millió forintba került a piac megépítése. Nagyon bízom abban, hogy ez a terület nemcsak egy helyi termékértékesítő hely lesz, hanem esetleg egy közösségi pont is a jövőben, mondta el lapunk kérdésére Temesvári Krisztián polgármester. 

A 3Falu Bandája játszott a színpadon és a 3Falu Táncműhely fehérvárcsurgói csoportja táncolt a zsúfolásig megtelt udvaron. Mindhárom felekezet vallási vezetője áldást kért az új piacra, mint a közösség új pontjára, majd a polgármester és az országgyűlési képviselő átvágta a szalagot a tervezővel, kivitelezőkkel karöltve. 

A szalagátvágással tarkított első piaci napon Törő Gábor is vásárolt a standokon. 

-Az iszkaszentgyörgyi piacnak komoly versenytársa létesült itt Fehérvárcsurgón. Már Iszkán is látszódott, amikor átadtuk a helyi piacot, hogy mennyire fontos az emberek életében egy ilyen hely. Egy hely, ahol el tudják adni és meg tudják venni a helyben termelt árut, ezáltal lerövidül az élelmiszerek útja a termelőtől az étkezőasztalig. Úgy látom, hogy Fehérvárcsurgón is rendkívül népszerű, hiszen az igény is megvan és gyakorlatilag csak kertes családi házak vannak a településen, így szinte mindenki termel saját magának valamit, de ha ebből vagy abból több terem, vagy készül, akkor a felesleget itt tudja helyben értékesíteni, nem kell elmenni messzire és nem kell helypénzt fizetnie. Itt egymás között gazdát tudnak cserélni a megtermelt javak, de bízom abban, hogy a közösség számára többet jelent még ennél is. Hogy nem csak az adás-vételről fognak beszélni itt, hanem bármi másról is, hiszen tudjuk jól, hogy a piacnak megvan az a sajátos hangulata, hogy azon a helyen akár családi ügyeket, a munkahelyi problémákat, az üdülés élményeit vagy akár a történelmi Móri borvidék környékéről érkező híreket át lehet beszélni, mondta Törő Gábor országgyűlési képviselő. 

Az átadott piac standjai meg is teltek árusokkal. Az egyik helyen például fehér, rozé és vörösborok sorakoztak. 

-Fiatal pincészet vagyunk, és amikor elindítottuk a cégünket, akkor az volt az elsődleges cél, hogy bár nem tartozik Fehérvárcsurgó a Móri borvidék termőhelyei közé, de attól még terem itt jó minőségű szőlő. Meglehetősen színes, széles a paletta az Öreghegyi részen, igaz, sajnos egyre kevesebb a tőkékkel borított termőterület. Mi próbáljuk életben tartani ezt és a hozzá kapcsolódó hagyományt és minél nagyobb területen termelni helyi szőlőt és abból készíteni a borokat. Az is célunk volt, hogy amennyire lehet helyben tudjuk értékesíteni a borainkat, és ezt nagyon jól szolgálja ez a most átadott piac. Itt be tudunk mutatkozni és meg lehet velünk és a termékeinkkel ismerkedni. Mert van elektronikus értékesítési felületünk, de azt nem mindenki éri el. A borokról online nem,  és itt is csak keveset tudunk beszélni, legfeljebb pár információt tudunk csepegtetni a vevőknek. A borok és a hely mélyebb megismerése érdekében külön borkóstolókat szervezünk, ahol azt is el tudjuk mondani, hogy nemrég a Móri Borversenyre 12 borral érkeztünk és onnan 9 ezüst- és egy bronzérmet hoztunk el, mondta Bernáth Péter. 

Ahol készülnek szép borok, ott elengedhetetlen, hogy sajthoz jusson a savaktól éhes gyomor. A csurgói piacon több árus is érkezett ezzel a finomsággal. 

-A helyi piacok összetartják az embereket, emellett én úgy látom, hogy az utóbbi időben egyre inkább szeretik az emberek a házi jellegű és készítésű, egészséges dolgokat. Van bennük igény arra, hogy tartósítószer mentes ételeket fogyasszanak, és szívesen megismerkednek új dolgokkal, például, hogy hogyan készülnek a sajtok? Én a családommal készítem a sajtokat, méghozzá a saját állataink tejéből. Mindent elkövetünk az igények kiszolgálására, így van a palettán orda, illetve érlelt és gomolya sajt is, de krémjoghurt, kefir és vaj is készül nálunk. A legnagyobb sláger mégis a parenyica sajt. Árban és mennyiségben nem lehet versenyezni a nagyokkal, de minőségben mindenképpen érdemes és persze próbáljuk úgy igazítani az árainkat, hogy minél jobban ki tudjuk szolgálni a vevőket, mondta a seregélyesi székhelyű Zsere Sajtmanufaktúra tulajdonosa, Zsetnyai László. 

Egy tavaszi piac, ha helyi, ha nagybani, elképzelhetetlen palántaárus nélkül. A fehérvárcsurgói piac sem kivétel ez alól, hiszen az egyik stand a zöld ötven árnyalatát hozta. 

-Az idősebbeknél maradt meg jobban ez a palánta vásárlás, mert a mostani fiatalok között magaságyás, illetve a balkonláda a divat. Abban próbálják ki magukat, hogy mégis valamit termesszenek saját maguknak. A folyamat miatt egyre csökken az a palántamennyiség, amit elő kell állítanunk. A balkonládába vagy egy magaságyásba legfeljebb 10-20 palánta fér maximum és akkor mindegyikből egy-egy fajtát kipróbálnak, de abból annyi termés nincs, amiből el lehetne látni egy családot. Őstermelő vagyok Kincsesbányán és én magam termesztem a palántákat, de természetesen a család is besegít egy kicsit. Paprikában a leginkább keresettek az F1 es hibrid fajták, amik ellenállnak többféle vírusos megbetegedésnek és nagyobb a terméshozama. Egy-egy hibrid fajta 4-6 kg paprikát is tud adni, hogyha jól van gondozva, míg a régi fajták csak egy kilót. A paradicsom esetében is a bőtermő, főleg a fürtös a sláger, de hozok milyenkor a piacra zellert, salátát, káposztát, karalábét., vagyis olyanokat, amik nem érzékenyek a fagyra, mondta Kovács János, kincsesbányai palántatermesztő. 

A szakembertől megkérdeztük azt is, hogy mikor kell nekiállni a magvetésnek, hogy egy április piaci napon ilyen szép, egészséges és meglehetősen kifejlett palántákat kitenni a vevők elé azt asztalra, illetve, hogy mennyire szolgálja az eladó és a vevő kapcsolatát a helyi piac? 

-Amint vége a karácsonynak és elindul az új év, akkor nekiállunk a fóliasátrakban elkészíteni a meleg talpat, ami egy hagyományos termesztési mód. A dolog lényege az, hogy trágyát teszünk alulra a fóliába, arra építünk egy keretet, majd földet rakunk rá és akkor a trágya miatt képződik a meleg. Január és február fordulóján vetjük a korai fajtákat, aztán a tápkockás palántákat elektromos fűtőfóliával látjuk el plusz energiával. A helyi piacról pedig az a véleményem, hogy sokkal jobb, mint a városi piac. Az ellehetetleníti a árusokat, mert sem parkolni nem lehet, sem könnyen megközelíteni a helyet. Mi palántások kedveljük ezeket a vidéki piacokat, ahol barátságos a légkör és könnyen használható parkolók vannak. Ezek olyan helyek, ahol szívesen látnak minket, és ahol nem egy vagyunk sok közül, szóval valószínűleg minden szombaton itt, ígérte Kovács János. 

Hát akkor, ha már volt bor és sajt, valamint némi zöldség, akkor ideje volt a piacon egy kis füstölt áru után nézni. 

-Mi termelők nagyon örülünk az ilyen helyi piacoknak, mert itt megismerhetnek minket a vevők és eljuthatnak hozzájuk azok a minőségi termékek, amit az üzletekben egyáltalán elérhetők. A kistermelő az az ember, aki a sajátját dolgozza fel és nagyon oda kell figyelni, hogy minden nyomonkövethető legyen. Itt a piacon sokkal meghittebb a kapcsolat és sokkal nagyobb bizalom épül ki az eladó és a vevő között. Mi egy hektáron szabadtartásban tenyésztünk különböző fajta sertéseket mangalicákat, német öveseket, svébiseket, durkot, nagy fehéret, és ezek keresztezéséből készítjük a saját termékeink alapanyagát. Az elejétől a végéig jelen vagyunk a termékeinkben, a születéstől a végtermékekig. Kizárólag adalékmentes anyagokat használunk, erdélyi sóval sózunk, vagyis semmiféle olyan anyag nincs a termékeinkben, ami káros lehetne az emberi szervezetre. Fontos elmondanom, hogy a saját gabonával történő, szabadtartásos sertéstenyésztés miatt másfél év az az idő, mire elérünk egy vágósúlyt. Bizony, ki kell várni a jó szalonnát, de persze mást is hoztunk ide a piacra és nem csak kolbászt meg szalámit. Nagy közönségkedvenc a tepertőkrémünk és az ízesített zsírjaink, mutatta be portékáit a magyaralmási Pirkadat tanyáról érkezett Sulák-Horváth Anna.