Jó reggelt, Fejér vármegye!

A káromkodás a magyar ember szókincsének aranybányája, amely többnyire akkor jön elő, amikor az ember a sötétben a villanykapcsolót keresi, de a szekrény sarkát találja meg. A káromkodás pszichológiai kutatások szerint stresszoldó hatással is bír. Persze, az igazán kifinomult káromkodók tudják, hogy az igazi művészet abban rejlik, hogyan tudják "színesíteni" a beszédüket anélkül, hogy átlépnék a jóízlés határát. És itt lép a történetbe az én egykori kolléganőm, aki oly szofisztikáltan volt csak hajlandó társalogni, hogy egy igencsak indokolt helyzetben sem esett ki a ritmusból. Szimplán vett egy mély levegőt és ennyit mondott: Manósapka! Egy jól időzített káromkodás többet ér egy szem nyugtatónál, de mégis, milyen fájdalmat lehet enyhíteni egy ilyen szóval?