Kávézva, cigizve próbálja a többség „túlélni” a munkanapokat

Az egyik foglalkoztatási portál aktuális kutatásában annak járt utána, mennyi stressz ér minket a munkahelyünkön. Kiderül, a munkáltatók és a munkavállalók szemléletében sem történt a korábbiakhoz képest lényegi változás. Továbbra is keveset sportolva, sokat kávézva és cigarettázva próbálja a többség „túlélni” a munkanapokat.

A válaszadók 20 százaléka állította, hogy munkája sok stresszel jár. Nem meglepő módon a 4 és 6 órás munkaidőben dolgozók körében ez az arány jóval kisebb. A testmozgás jótékony hatását igazolja a kutatás azon állítása, hogy az aktívan sportolók szintén kevésbé érzik stresszesnek a munkájukat. Csakúgy, mint négy évvel korábban, a legnagyobb stresszforrást a munkával kapcsolatos elvárások jelentik (23%). Amíg korábban a vezetőkel való kapcsolat nem okozott komolyabb konfliktust, addig ez idén a második leggyakoribb ok (20%). A kollégák (12%), az iparág helyzete (11%), az ügyfelek, partnerek (14%) és a munkakörülmények (12%) pedig nagyjából egyforma arányban okoznak kellemetlen pillanatokat.

A munkahelyi feszültségoldásnak egyik jó módja a sportolás. A válaszadók negyede kifejezetten ilyen célból mozog. Sajnos ennél magasabb azok aránya, akik a kávézást (29%) és a dohányzást (23%) részesítik előnyben. A leghatásosabb stresszoldónak szerencsére egy egészségesebb módszer számít: a megkérdezettek majdnem fele inkább kibeszéli magából a konfliktusokat. Az, hogy a stresszes hangulat ne álljon fent sokáig, a munkáltatók érdeke is, hiszen az emberek 45 százalékára blokkoló hatással van a feszültség és csupán 17 százalék szerint van motiváló hatása.

Jó hír, hogy a kérdőívet kitöltők több mint fele rendszeresen sportol, a legtöbben heti két-három alkalommal (47%). A négy évvel ezelőtti adatokkal összehasonlítva nem nőtt azok aránya, akik a mozgást a mindennapjaik részévé teszik. Úgy tűnik a munkahelyek továbbra sem támogatják munkavállalóik fizikai és mentális egészségének megőrzését. A Profession.hu kutatási adatai szerint 73 százalékuk semmilyen módon nem segíti dolgozói sportolását. Csupán egytizedük üzemeltet valamilyen sportlétesítményt, 6 százalékuk biztosít kedvezményes belépőjegyet és 4 százalékuk szervez sportnapot a dolgozóinak. A 2014-es adatok alapján leginkább a 100 főnél több alkalmazottal rendelkező cégek támogatják a sportolást.

– A sport támogatása nem csupán a reklámcélokat szolgálja, hanem – ezt saját tapasztalatomból mondhatom – az adott cég számos, sportszerető dolgozóját is motiválja. Ők büszkék lesznek a cég nevét viselő csapatra, és ezért aztán a munkához is másként állnak hozzá. Ezáltal a sporttámogatás üzletileg is kifizetődő lesz – nyilatkozta lapunknak korábban Papp Dénes. A Bericap székesfehérvári kupakgyárának volt igazgatója szerint hasznos lehet az adott cég számára a vállalati önálló sportklub keretén belül működő tömegport felkarolása. A horgászengedély, a fitneszbérlet megvásárlása vagy éppen a kerékpártúrák megszervezése sokszor többet jelent a munkavállalónak, mintha ezen értékben pénzt kapna. Ráadásul, szinte bizonyosra vehető, hogy a pénzt nem a saját lelki, testi regenerálódására, nem az egészségének megőrzésére fordítaná…