Élénkülés várható a lakásépítésben

A statisztikai hivatal adatai alapján 6517 új lakás épült az idei év első felében, ami jó eredmény, viszont eddig valamivel több mint 18 ezer volt a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések által jelzett építendő lakások száma, ami kilenc százalékkal kevesebb, mint tavaly.

Az átadott új lakások számában nincs jelentős különbség a főváros és a községek adatai között, kerekítve 50 százalékos volt a növekedés mértéke Budapesten, Pest megyében és vidéken. Az átlagot azonban lerontják azok a számok, amelyek a városokról futnak be, ahol csak 23,4 százalékos a gyarapodás. A legrosszabb adatokat a huszonhárom megyei jogú város adja, köztük Székesfehérvár és Dunaújváros. Ezekben a nagyvárosokban nem éri el a növekedés a 12 százalékot sem. A falvak azért hoznak ilyen jó eredményeket, mert az újonnan épített lakások zöme családi ház valahol vidéken.

Az új elemzések alapján 27 százalékos az építési kedv csökkenése Budapesten, a falvak és a megyei jogú városok egyaránt 3,5 százalék csökkenést jeleztek. A legkiemelkedőbb terület Győr-Moson-Sopron megye, ahol az országos átlag háromszorosa a tízezer fő­re jutó lakások száma, vagyis 15,5, Pest megyében 8,4, Csongrád megyében ez az adat 4.

A középmezőnybe tartozó Fejér megyében összesen 372 lakás épült 2017-ben, 241 magánhasználatra, és a maradék 131 lakás készült eladásra. Az első negyedévben 77 lakás épült, amelyek közül 50 vállalkozók által, továbbértékesítés céljából valósult meg, és csak a maradék 27 volt természetes személyek családi háza.

Ezek az arányok a megyében 2018-ban nagyon eltolódtak, hiszen csak 42 új lakás kulcsa került kézbe, ebből 35 családi ház, és csupán hét lakást épített vállalkozás, tehát a korábbi és a mostani első negyedévet alapul véve jelentős a visszaesés, különösen, ami a vállalkozásban történő lakásépítési hajlandóságot illeti. Ez a megyei adat kirívó, mert a friss országos adatok szerint a vállalkozók és a magánszemélyek hasonló volumenben építenek új lakásokat.

Az országban várhatóan több mint 6700 lakóház épül. Ebből 54 százalék családi ház, 36 százalék többlakásos épületekben, és csak a maradék bő hat százalék épül majd lakóparkokban. Az új és modern lakóparkok követik a trendet, ezért már 100 négyzetméter feletti egy átlagos ilyen lakás alapterülete. A nem lakóépületeknek minősülő építkezések üteme is csökken, éppen meghaladja a kétezret, ami 16 százalékos visszaesés.

A területi különbségeket jól példázza az az adat, hogy 2018 első három hónapjában Budapesten és Pest megyében szinte szám szerint ugyanannyi új lakás épült, mint az ország többi részében, holott a fővárosban és közvetlen közelében a teljes magyarországi lakosság szűk harmada, 30,8 százaléka él csupán.

A szakemberek újabb élénkülést várnak, ugyanis 2019 végén lejár a kedvezményes lakásépítési áfa határideje, ezért a már megkezdett és tervezett beruházásokat be kell fejezni 2020 előtt, különben nem lehet ötszázalékos áfakulccsal eladni a lakásokat.

Az építési időt és költségeket egyre inkább befolyásolja a kapacitás- és munkaerőhiány. Területenként változóan ugyan, de olyan nagy mértékű, hogy lassan már az sem tud építkezni, akinek nagyon sok a pénze, mert nincs szakember, aki elvégezze a munkát, különösen a mai kor elvárásainak megfelelően.