2019.07.09. 20:00
Atomerőművi szakmérnökök képzése zajlik a Dunaújvárosi Egyetemen
A Dunaújvárosi Egyetem legutóbbi diplomaátadó ünnepségének vendége volt Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter, aki kimagasló szakmai munkássága során eddig is fontos szerepet töltött be a Dunaújvárosi Egyetem és a Paksi Atomerőmű Zrt., valamint a Paks II Zrt. közötti együttműködés kialakításában és elmélyítésében.
Süli János miniszter a Dunaújvárosi Egyetemen András István rektortól vette át a címzetes egyetemi docens címet
Fotó: Laczkó Izabella / Dunaújvárosi Hírlap
A Dunaújvárosi Egyetem szenátusa címzetes egyetemi docens címet adományozott Süli Jánosnak. Az erről szóló dokumentumot a rendezvényen András Istvántól, az egyetem rektorától vette át a miniszter, aki ezt követően rövid interjút adott nekünk.
A magyar kormány is vállalta, hogy 2030-ra az európai uniós klímapolitikai elvárásokat teljesíteni fogja. Ennek egyik markáns eleme, hogy megépüljön a két új paksi atomerőművi blokk. „Odaérünk-e”, hogy ezeket a klímapolitikai célokat teljesíteni tudjuk?
– Tulajdonképpen előrébb tartunk az előirányzottnál a klímavédelmi célkitűzések teljesítésében. Ennek több oka van. Egyrészt a hazai villamosenergia-termelés felét biztosítja a négy, szén-dioxid-kibocsátás nélkül üzemelő paksi blokk. Másrészt a rendszerváltáskor a magyar ún. nehézipar egy része sajnálatos módon megszűnt, ami a kibocsátásra pozitív hatást gyakorolt. A megújuló energiaforrások alkalmazása és az új atomerőművi blokkok megvalósítása további lépést jelent a klímavédelmi célkitűzések elérésében. Mindamellett egyre inkább csökkenni fog a fosszilis energia felhasználása, de – ha kisebb mértékben is – ezek megmaradnak, hiszen a megújuló energiák kiegyenlítésére adott esetben ezekre szükség lesz.
Bármennyire meglepő, inkább az egyedi fűtési megoldások jelentenek veszélyt, az ellenőrizetlen, szabálytalan tüzelési módok, amikor hulladékot égetnek vagy ablakkeretet, nejlonzacskót, gumiabroncsot. Ezek nemcsak a szén-dioxid-kibocsátást növelik, hanem a mérgező anyagok levegőbe kerülését is. Ezek az igazi klímavédelmi kihívások.
Felmerül sokunkban a kérdés, hogy ezeket a komoly klímavédelmi célokat mennyiben támogatják a „zöldek”?
– A magyarországi zöldek nem a hagyományos értelemben vett zöldek, azaz környezetvédők, hanem inkább atomerőmű-ellenesek. Ők egyáltalán nem foglalkoznak azzal, hogy a lakosság figyelmét felhívják arra, hogy az otthoni hulladékégetéssel közvetlen környezetüket, gyermekeik, önmaguk egészségét veszélyeztetik. Ilyen veszélyeztetettséget az atomerőmű soha nem idéz elő. Miközben az állam felvállalja, hogy a klímapolitikai feladatok teljesítése érdekében felhívja a nem megfelelő egyedi alkalmazások veszélyeire a figyelmet, addig a zöldek ezzel nem foglalkoznak, pedig ez a klímapolitikai célok teljesítésének egy fontos, kikerülhetetlen eleme.
Európa finoman fogalmazva is megosztott az atomenergia használatával kapcsolatban. Miközben Németországban leállítják az atomerőműveket, addig Franciaországban a világon a legmagasabb az atomenergia aránya a villamosenergia-termelésben.
– Németországban nem tudják teljesíteni a klímavédelmi célokat, a szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékkal több, mint nálunk. Az a döntés született, hogy 2022-ig az összes atomerőművet leállítják. Ha megteszik, elsősorban szén-, lignittüzelésű vagy földgázt felhasználó erőművekkel tudnak energiát előállítani. Problémáik egy részét pedig áttolják a határon túlra azzal, hogy Lengyelországból, Csehországból vesznek villamos energiát széntüzelésű erőművekből. Tulajdonképpen a szén-dioxidot exportálják, a tiszta villamos energiát pedig importálják. Az előbb említetteken kívül például Franciaországból is vásárolnak villamos áramot. Ez utóbbi országban és Svédországban a világon a legkisebb a szén-dioxid-kibocsátás, ott teljesülnek a klímavédelmi célok. A villany áráról nem is beszélve, Németországban már 97 forint egy kWh, ami a magyarországi árnak majdnem a háromszorosa, hiszen nálunk 37 forintot kell fizetni egy kilowattóráért. De hozhatnék még hasonló példákat, amelyek jelzik, hogy atomenergia nélkül nincs olcsó áram. A megújuló energia esetében magasak a költségek, mivel ezeknek a kihasználtsága alacsony: a szélkerék, a szélerőmű csak akkor termel, ha fúj a szél, a naperőmű pedig akkor, ha süt a nap. Éppen ezért – mondhatni – duplán kellett kiépíteni a kapacitásokat, hiszen szükség van alaperőművekre is arra az esetre, amikor a megújulók nem termelnek. Ilyen alaperőművek például az atomerőművek, amelyek időjárástól függetlenül, kiszámítható, előre tervezhető módon szolgálják ki a fogyasztókat. Ebből is látszik, hogy a Paks II projekt egyszerre szolgál ellátásbiztonsági és klímavédelmi célokat.
Ön elkötelezett híve az oktatásnak. Említette, hogy több egyetemmel is kapcsolatban vannak. Ahhoz, hogy a Paks II beruházás megvalósuljon, szakemberképzésben is oda kell érni. Hol tart ez a folyamat?
– A Dunaújvárosi Egyetemmel eddig is jó volt az együttműködés, most ezt szorosabbra fűztük. Azt fontos megjegyezni, hogy az egyetemektől nem azt várjuk, hogy atomerőmű-szakmérnököket képezzenek, hanem azt, hogy jó mérnököket. Az egyetemeknek olyan jó képességű, tanulásra, fejlődésre képes végzősöket kell kibocsátaniuk, akik a speciális atomenergetikai szaktudást már nálunk szerzik meg. Ehhez ma is hatósági vizsgával záruló szakirányú képzések sorozatát kell elvégezni a Paksi Atomerőműben. Az ilyen szakemberek általában irányítástechnikai, villamos- vagy éppen vegyészmérnök-képesítéssel érkeznek az iparágba.
Ön nemcsak kiváló ismerője annak a területnek, amelyet visz, hanem olyan ember is, aki a kistérség, a régió szakembereit, politikusait is integrálni tudja ebbe a folyamatba. Milyen a kapcsolata a dunaújvárosi döntéshozókkal?
– Régóta személyes és jó a kapcsolatom nem csak az erőmű-beruházás kapcsán Dorkota Lajossal, a MEKH elnökével, Galambos Dénes miniszterelnöki biztossal, Cserna Gábor polgármesterrel és az egyetem rektorával, András Istvánnal is. Csaknem évtizedes a kapcsolat a Dunaújvárosi Egyetemmel, évekig az egyetem innovációs cége, az Ecotech Zrt. felügyelőbizottságának tagja voltam. Akkor is napi kapcsolatban voltunk annak érdekében, hogy az egyetemi kutatómunka az élvonalba kerüljön. Az egyetem szakemberei dolgoztak például az atomerőmű egyik turbinája tengelykapcsolójának összeszerelésén is. Ezt a biztos szakmai hátteret, együttműködést a jövőben is szeretnénk fenntartani!
A hegesztéstechnológiában, az anyagvizsgálatban, az ez irányú szakemberképzésben mindenképpen szeretnénk a Dunaújvárosi Egyetemet a Paksi Atomerőmű-beruházás bázisává tenni. Nemrégiben kötöttünk együttműködési megállapodást a Paks II Akadémia program keretében. Az intézmény az egyike azon egyetemeknek, ahol 2019 szeptemberében elindul ennek keretében az atomerőművi üzemeltetési szakmérnökképzés.