Ki mit és hogyan tulajdonol?

– Földkérdések tekintetében a 2010–2014-es időszakban leginkább a földek megvédésére koncentráltunk, amely elsősorban a földforgalmi törvény elfogadásában öltött testet. Kiemelt célunk volt, hogy a magyar földek magyar érdekkörben, magyar tulajdonban maradjanak. A mostani agrárkormányzat aktuális célja a földügyi viszonyok, szabályozások azon elemeinek átalakítása, amelyek a mezőgazdaság versenyképességére valamilyen korlátozó vagy gátló hatással bírnak – magyarázta a főosztályvezető.

A birtokviszonyokat vizsgálva négy olyan kiemelten fontos elemet találunk, amely hátrányosan érinti a magyar mezőgazdaságot: az egyik az osztatlan közös tulajdonban lévő területek nagy száma és az ebből eredő nehézkes használat, a másik az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, de valójában már elhunyt vagy el nem érhető személyek megléte, a harmadik elem a – földrajzi értelemben vett – területeken jellemző lezáratlan részaránykiadás (amely huszonöt éve megoldatlan problémát jelent), valamint a védett területek állami tulajdonba vétele.

Jelen cikkben a „holt lelkek” kérdésével, vagyis a második ponttal foglalkozunk.

– Valószínűleg többen találkoztak már azzal az esettel, amikor a földvásárlás vagy a haszonbérbe vétel során kiderült: aki tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásban szerepel, nem érhető el vagy már nem is él. Ez azon túl, hogy súlyos adminisztratív teendők elé állítja a vásárlót, akár még el is lehetetleníti az adott föld megvételét, haszonbérbe vételét – részletezte Andréka Tamás.

Számokat is hozott: a földeket és más (például lakó-) ingatlanokat is magában foglaló nyilvántartásban több mint 18 millió helyrajzi szám szerepel.

Ebből 1,9 millió esetben legalább egy személyazonosító adat hiányzik – hiába kötelezően megadandó információ. A tulajdonjog bejegyzések közül 54 ezer esetben kizárólag a tulajdonos nevét tüntették fel, úgy, hogy lakcíme nem ismert. Ez egy népszerű név esetében komoly utánajárást jelent. Az egyik legaggasztóbb probléma mégis az, hogy a nyilvántartás szerint több mint 12 ezer esetben 1896 előtt született, vagyis több mint 120 éves a bejegyzett földtulajdonos.

– Hogy az érintett ingatlanok jogi helyzetét rendezzük, az ingatlanügyi hatóság hivatalból feltárja a nyilvántartásban tulajdonosként szereplő beazonosítatlan személyeket. Az adatok kijavításához a hatóság összeveti a tulajdoni lapon szereplő adatokat az okirattárban fellelhető iratok adataival, valamint a személyiadat- és lakcím-nyilvántartásban található információkkal. Amennyiben ez utóbbiak több természetes személy adataival is azonosságot mutatnak, az ingatlanügyi hatóság a feltüntetett lakcímen megkeresi ezeket a személyeket, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban szereplő közigazgatási címre értesítést küldenek a tulajdonjog adatainak beszerzésére vonatkozóan – vázolta a lehetőségeket a főosztályvezető.

Hozzátette: ha a bejegyzett személy beazonosítható, az adminisztrációs hibát, hiányzó adatokat a hatóság hivatalból kijavítja, pótolja. Amennyiben kiderül, hogy az illető elhunyt, a hagyatéki eljárás hivatalból megindul. A nem beazonosítható tulajdonosú ingatlan a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába kerül: a tulajdonba vétellel egyidejűleg az állam megállapítja a szóban forgó ingatlan valós piaci értékét, az ennek megfelelő összeget pedig letétbe helyezi. Ha a későbbiekben (15 éven belül) előkerül a tulajdonos vagy az örökös, s ezt a státuszt igazolni is tudja, a pénzre jogosulttá válik – tudtuk meg.