Jön a fogyasztóbarát biztosítás

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020. január 10-ével befogadta az első pályázatot a nemrég alapított Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás, azaz MFO védjegyre, így az első MFO jelzéssel ellátott termék a beadástól számított huszadik munkanapon, február 7-én megjelenhet a piacon. A jegybank anyagai alapján kiemeltünk néhány mozzanatot, amiben eltér a minősített otthonbiztosítás a korábbiaktól.

Az MFO termékek tartalmának áttekinthetőnek és egységes szerkezetűnek kell lennie, hogy a fogyasztók könnyen összehasonlíthassák a minősített versengők ajánlatait. Ennek érdekében az MNB tételesen szabályozza, milyen kockázatokra kell kötelezően kiterjedniük, illetve milyen minimumszolgáltatásokat kell kínálniuk. A jegybank előírásaitól csak az ügyfél javára lehet eltérni. Az MNB pedig kötelezettséget vállal rá, hogy 2020. március 31-ig létrehozza, aztán pedig üzemelteti az MFO termékek összehasonlító internetes oldalát, ahol az érdeklődők személyes adatok megadása nélkül juthatnak tájékoztatáshoz.

Lényeges változás, hogy az ügyfelek – az első kilenc hónap után – bármely biztosítási negyedév végével felmondhatják szerződésüket. Ismert: ezt eddig csak a biztosítási évfordulón tehették meg. Az MFO termékeknél egyszerűsödik az ügyintézés, a kárrendezés maximális átfutási ideje rögzített. A százezer forintosnál kisebb károkat öt napon belül, a nagyobbakat tíz napon belül kell rendezni. A súlyosabb, egzisztenciát fenyegető károknál előleget kell fizetni. Az ügyfelek a biztosítóval teljes mértékben digitálisan kommunikálhatnak – a tájékoztatások kérésétől a nyilatkozatok, kárrendezési dokumentumok beadásán át egészen a szerződés felmondásáig. Az MFO termékek esetében a jegybank előírása 20 kártípusra rögzíti a szokásos kizárásokat. Az ezektől eltérő, esetleges további kizárásokkal kapcsolatban pedig rendelkezik azok egyértelmű feltüntetéséről. Az ügyfelek így előre és pontosan tudhatják, mire és mikor nem fizet a biztosító.

A kárhányad a befizetett biztosítási díjak és a kifizetett kártérítések arányát mutatja meg. Például, ha 100 forint volt a biztosító bevétele és 50 forintot adott ki, akkor 50 százalékos a kárhányada. Az MFO esetében az MNB elvárása az, hogy tervezésekor a biztosítási termék remélt kárhányada ne legyen 45 százalék alatt. Vagyis, hogy a biztosító ne akarjon túl sokat keresni. Ha azonban a kárhányad 55 százalék fölé megy, a biztosítónak joga van egyoldalú díjemelésre. Így az MFO termékek esetében a biztosítóknak átlagosan a kifizetett kárösszeggel megegyező hasznuk lehet, ami nagy eredmény, figyelembe véve, hogy a hazai szolgáltatási szint egyelőre még alacsonyabb, mint a nyugati államokban: a kárhányad 40 százalék körüli. Azaz minden befizetett 100 forintunkból 60 marad a biztosítóknál. Ez utóbbi adattal Nagy Koppány, az MNB igazgatója szolgált tavaly november 20-án, az MFO hivatalos bejelentésekor.