2020.01.20. 17:30
Új kihívások előtt a hulladékgazdálkodás, Polgárdiban tanácskoztak a szakemberek
Az a hulladék a legjobb, ami nem is keletkezik – a szólás népszerű, de távol áll a gyakorlattól. Egyértelműnek tűnik, hogy a korszerű hulladékgazdálkodásban a megelőzés a legelső lépés. A kérdés: a hogyan?
Dorkota Lajos (b), Schmidt Jenő, Aleksza László és Ferencz Kornél a tanácskozáson
Fotó: V. Varga József / Fejér Megyei Hírlap
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás helyzetéről és az ágazatot érintő változási lehetőségekről tartott nemrégiben tanácskozást a Vertikál Nonprofit Zrt. a polgárdi inkubátorházban.
A Vertikál cégcsoportot alkotó hulladékgazdálkodási szolgáltató szervezetek országosan 392 települést látnak el, a lakosságszám némiképp meghaladja a 2 millió 46 ezret – mondta nyitó előadásában Ferencz Kornél, az igazgatóság elnöke.
A fórumon Aleksza László egyetemi docens a hulladékgazdálkodás nemzetközi környezetéről szólt; Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a hulladékszállítás kötelező önkormányzati feladataira fókuszált. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke a közszolgáltatás jövőjét villantotta fel, miszerint európai uniós kötelezettségként a hulladék lerakását 2040-re 10 százalék alá kell csökkenteni.
Nem rózsás a helyzet
Az emberi egészség és a környezet védelme érdekében elengedhetetlen a hulladékképződés és a hulladékgazdálkodás káros hatásainak megelőzése, a hatások csökkentése. Az időszerű, újra átgondolt hulladékgazdálkodási fő irányok a következők: a lerakással történő ártalmatlanítás háttérbe szorítása, a hulladékból minél több hasznosítható anyag kinyerése, a hulladék energetikai hasznosításának előtérbe helyezése, a biológiailag lebomló hulladék (zöldhulladék) kezelésének, komposztálásának megoldása. És mindenekelőtt a megelőzés.
– A hulladékgazdálkodás helyzete nem mondható rózsásnak államháztartási szempontból. A költségvetésnek egyre több finanszírozást kell vállalnia, mert az eredményesség és a likviditás nem mindig jár kéz a kézben – hangsúlyozta egyebek között Schmidt Jenő. – Ne feledjük, bármilyen szabályozás történik, a hulladékszállítás kötelező önkormányzati feladat marad!
– A legjobb alternatíva a fordított piramishoz hasonlítható – folytatta. – Fölül legszélesebb a talapzata, esetünkben a megelőzés. Aztán egyre szűkülően lefelé haladva az újrahasználatra történő előkészítés következik, majd az újrafeldolgozás. Ezt követi az egyéb hasznosítás, különösen az energetikai hasznosítás és végül az ártalmatlanítás.
5 lépcsős hierarchia
Az Európai Unió által is elfogadott 5 lépcsős hulladékhierarchia a hulladékgazdálkodás legkevésbé preferált módjának ítéli a hulladék ártalmatlanítását, a lerakást vagy az ártalmatlanítási célú égetést. A deponálás mégis a legrosszabb megoldásként sajnos egyelőre a leginkább bevett gyakorlat a világon. Hazánkban is jelenleg a hulladék 67 százaléka a lerakóban végzi. Az mindenesetre üdvözlendő, hogy a régi, több mint 2200 szeméttelep helyett most már 74 EU-kompatibilis hulladéklerakót használunk.
Aleksza László előadásában az új hulladéktípusok megjelenéséről is szólt. 2018-ban 50 millió tonna e-hulladék keletkezett világszerte, s ez a szám 2030-ra elérheti a 100 millió tonnát. Az e-hulladék 76 százaléka lerakókba került, vagyis nem szakszerűen hasznosult, a veszteség 62,5 milliárd dollárra rúgott. 2020-ban 140 millió okosóra, 3,5 millió drón és 1 millió 3D nyomtató eladása várható – belátható időn belül szintén növelve majd az új hulladéktípusok körét. 2050-re 80 millió tonna napelem is hulladékká válik…