Súlyos károkat okoztak a fagyok a megyei gyümölcsösökben

Nem az öröm tüzei és nem a régi történeteket felidéző pásztortüzek gyúltak az elmúlt időszakban és még csak a rossz gitárral, három akkorddal és fiatalos lendülettel szított tábortűz sem, csak a remény lángjai lobogtak, hogy az általuk termelt füst és a benne hömpölygő hő megvédje a fagyoktól a virágokat a gyümölcsösökben.

Nehéz és költséges munka ez, emellett az eredménye meglehetősen kétséges, de aki gyümölcsfába vágja a fejszéjét, annak ezzel is meg kell birkóznia, nem csak a sok munkával és a nehéz értékesítéssel. Amik megsínylették ezeket a hideg éjszakákat, az az őszibarack, a kajszi és a cseresznye, de megtörténhetett helyenként, hogy ártalmas volt már a kicsit későbbi érésű szilvának és meggynek is. Ez attól is függ, hogy mennyi is volt az a mínusz? Számos kémiai módszer van a károk mérséklésére, és bár nagy táblában gondolkodva sok pénzbe kerülnek, érdemes őket kipróbálni, hátha tényleg van valódi védő hatása.

Az enyhébb fagyokat még átvészelhetik az érzékeny virágok, különösen akkor, ha felvértezi a gazda a növényeit valamilyen növénykondícionáló, biostimuláló készítménnyel, melyek egyik-másika, a leírásuk szerint, alkalmas erre a feladatra is. Ezekkel kapcsolatban Németh László kertészmérnök elmondta, hogy több ilyen anyag is van a piacon, és ezeket a fagyos helyzet előtt 14 órával kell kijuttatni és akár 48 órás védelmet is biztosíthatnak a mínusz három-négy fokos hideg ellen.

A mostani fagy a megyében nem volt olyan súlyos, hogy ártson a leveleknek, így csak a virágokat károsította, de az is nagy veszteség. Tüzet is rakhatnak a gazdák rosszabb faanyagból, törött raklapokból vagy szalmabálákból, ám ennek is megvannak a maga veszélyei és a költségei is. Ilyenkor a szélcsendes éjszakában vastag, lassan tovagördülő füstfelhő jelzi, hogy hová jutott el a büdös, ám védelmező melegség. Irányítani azonban nem lehet, a füst hamar kihűl, több helyen kell gyújtani, ami ilyen nagy szárazságban, mint ami most van, további veszélyeket is hordoz, hiszen a télen elpusztult és a tavasszal kiszáradt növények gyorsan lángra kaphatnak. Magyar fejlesztés a Ködsárkány, amiben bálát égetnek el – vagy gázt –, de úgy, hogy közben mozgásban vannak az ültetvényben. Emellett vannak apró kis dobkályhák is a piacon, melyekben direkt erre a célra készített pelletet égetnek.

A tűz máshogy is segíthet, méghozzá a direkt erre a célra kifejlesztett paraffingyertyákból az ég felé nyúlva, ám ez az egyik legköltségesebb megoldás, igaz, talán a leghatékonyabb is egyben. Sajnos 300– 400 darab kell egy hektárra, és egy gyertya csak 8–10 órán át ég, így milliós összegek mehetnek a fagy elleni védekezés ezen módjára.

Nem csak a tüzet, a vizet is segítségül hívhatjuk a harcba a hideg ellen, ám a koronaszint feletti öntözéses ültetvényfűtéssel is az a gond, hogy magas költségei vannak a víznek, a rendszer kiépítésének. A nagy mennyiségben a földre juttatott víz segíti a talaj hőmegtartó képességét, így a cserjés gyümölcsösökben akár egy méter magasságig is véd, de persze ez sem biztos, hiszen függ a körülményektől és a fagy keménységétől is. Gázüzemű megoldások is léteznek, a hatalmas hőlégfúvók és légkeverők segíthetik a védekezést, a traktorok, vontatók után kötve, amik folyamatosan járják a gyümölcsöst a csillagfényes tavaszi éjszakában, míg a hőmérő higanyszála fel nem kúszik a nulla fok fölé.

A kárenyhítés nehezen és lassan működik, a biztosítások pedig magas költségeik ellenére sem nyújtanak minden esetben valódi megoldást, mert az önrész mindig magas, és ha az hozzáadódik a biztosítási díjakhoz, akkor akár az is megtörténhet, hogy többe kerül a biztosítás, mint amennyit a kárenyhítés hoz.