Elbúcsúzhatunk az almás pitétől? – Nagyon sokat drágult az alma is

Nem is ok nélkül. A piacokon ugyanis kilogrammonként 500 forint alatt nincs alma, az élelmiszerláncok üzleteiben pedig ennél is drágábban, 600-700 forintért, egyes fajtákat pedig még borsosabb áron kínálnak.

Mielőtt bárki a termelőket kezdené szidni a drágulásért, szögezzük le: nem ők lökték ilyen magasra az árakat – mondja a Zöldség–Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) alelnöke. Apáti Ferenc hangsúlyozza, a gyenge termés és a tavalyi almakészletek kimerülése miatt mostanra kemény keresleti piac alakult ki, ahol nem a termelők képezik az árat, nagyobb hatással van rá a „vételi oldal”, a felvásárlás és a kereskedelem. A kereslet-kínálat szabálya szerint az, amiből kevés van, drágább lesz. Márpedig az idén nagyon kevés alma termett, a legrosszabb évjáratok termésének megfelelő hozamokkal fizetnek az almaültetvények. Várhatóan 300-350 ezer tonnányi termésre számíthatunk, ami 15-25 százalékkal még a tavalyi, ugyancsak alacsony hozamokat is alulmúlja, s jócskán elmarad egy átlagos évjáratban szüretelt 600 ezer tonna körüli mennyiségtől.

A kereskedők ezért annak érdekében, hogy a szűkös árualapból biztosítsák maguknak a szükséges mennyiséget, hajlandók a tavalyinál valamivel többet is fizetni az áruért. Persze nem horribilis összegről van szó, a szakember úgy tudja, általában kilónként és fajtánként, 130-160 forint + áfáért veszik meg a termelőktől az első osztályú, tartályládás, azaz válogatás, csomagolás nélküli, lédig étkezési almát. A kereskedők pedig azt mondják – nyilatkozta az egyik országos lapnak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára – nem ők srófolják fel az árakat, eleve drágábban kapják a gyümölcsöt. Nekik egyébként sem az árdrágítás az érdekük, hanem az, hogy figyelembe véve a vásárlóerőt, biztosan eladják a portékát. De az tény, hogy mire az alma az üzletekbe kerül, többféle költség – egyebek között kilogrammonként mintegy 100 forint áfa – „rakódik rá”. (Érdemes átgondolni, a termelőtől az értékesítésig vezető lánc melyik „szereplője” keres 100 forintot egy kiló almán.)

A kialakult piaci helyzet sok tekintetben szokatlan és rendkívüli – mondja Apáti. Mégpedig azért, mert nagyon ritkán fordul elő, hogy két rossz évjárat követi egymást. Most ez történt. Akárcsak tavaly, az idén is első sorban a negatív időjárási hatások okoztak drasztikus terméskiesést. Az aszályos telet követő, kezdetben száraz tavasz, majd a gyümölcsfák virágzása idején érkezett tartós májusi fagyok, a több­napos alacsony hőmérséklet és borongós, esős idő nagyon megviselte az almafákat. Negatívan befolyásolta a termés mennyiségét, a szüret előtt pedig nagymértékű gyümölcshullást okozott, a fák alatt landoló alma pedig már csak ipari feldolgozásra hasznosítható.

Hozzájárult a drágulást okozó helyzethez az is, hogy a tavalyi alacsony hozamok miatt júliusra gyakorlatilag kiürültek az almatárolók, üresen várták az új termést.

A szakemberek szerint az időjárás okozta károk kisebbek lehettek volna, ha több lenne a korszerű, intenzív művelésű ültetvény, de a hazai almáskerteknek csak mintegy 30 százaléka ilyen. A többi korszerűtlen művelésű, illetve elöregedett és termőképességének a vége felé jár. Úgy tudjuk, Fejér megyében a 200-250 hektárnyi almás mintegy fele is az utóbbi kategóriába tartozik. A biztonságos termelés és a nagyobb hozamok elérése végett korszerű, fiatal telepítésekkel kellene ezeket az ültetvényeket leváltani, ami csak kevés termelő által bevállalható, költségigényes beruházás.

A magas árakat az idén nagy valószínűséggel még a lengyel alma behozatala sem mérsékli majd, ugyanis ott is pusztított a fagy, kevesebb lett, lesz a termés. A vásárlóknak marad tehát a drága alma, a bevállalósabb családoknak a bolti árnál olcsóbb szedd magad akcióban beszerzett gyümölcs, illetve, ahogy egy háziasszony megjegyezte, almás pite helyett meg kell tanulnunk az olcsóbb banánból süteményt sütni.