Történelmi lehetőség a vidék és az agrárágazat fejlesztésére

A fejlesztésre fordítható pénzekből jelentős összeg jut ültetvénytelepítésre és -korszerűsítésre. Az erre vonatkozó pályázati felhívások várhatóan tavasszal, nyár elején jelennek meg.

Az biztos: pályázókban nem lesz hiány Fejér megyében sem, mivel az ágazat szinte „ki van éhezve” a fejlesztési forrásokra. Ezt erősítette meg a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) közelmúltban elvégzett ültetvénytelepítési és -korszerűsítési szándék felmérése is. Kelemen Péter, a szervezet alelnöke a Fejér Megyei Hírlap érdeklődésére elmondta: a megkérdezett 580 gyümölcstermesztő elsöprő többsége, 91,9 százaléka élni kíván a pályázati lehetőséggel.

Kiderült: a többség zöldmezős beruházásként megvalósított, korszerű, intenzív művelési rendszerben művelt ültetvény telepítését tervezi, de sokan gondolkodnak az elöregedett ültetvények cseréjében is. A termesztők nagy része a pályázaton elnyert támogatással specifikus, az ültetvény művelésében használt gépeket szeretne vásárolni, öntöző­rendszert, támrendszert, jéghálót kialakítani, megteremteni a fagyvédelem lehetőségét, továbbá víztározót létesíteni, az öntözéshez használható kutat fúrni.

A gazdálkodók többsége almát, szilvát, meggyet, kajszit, cseresznyét, őszibarackot akar telepíteni, de körte, dió, bodza, birs, nektarin, mogyoró, valamint bogyós és különleges gyümölcsök is szerepelnek az elképzelések között. Többnyire 2-10 hektáros ültetvény telepítésében gondolkodnak, de nem kevesen 20-40 hektár, sőt, annál is nagyobb gyümölcstermő terület létesítésére szeretnének támogatást nyerni. A pénzre szükség is van, a tervezett fejlesztések költsége ugyanis – területnagyságtól és az ültetvény felszereltségétől függően – lehet 10 millió forint, de elérheti a 400 milliót is. A gazdák fejlesztési elszántságát jelzi, hogy a válaszadók valamivel több mint harmada akkor is meg kívánja valósítani az elképzeléseit, ha sikertelen lesz a pályázata.

A FruitVeb alelnöke úgy véli, a sikeres pályázatok eredményeként feltehetően kissé csökken majd a termőterület, de szinten tartható, illetve valamelyest növelhető is lesz a terméskibocsátás. A felmérés egyik tanulsága, hogy a válaszadók jelentős része túl bonyolultnak, körülményesnek tartja a pályázati folyamatot. Ezt a problémát már orvosolni akarja az agrárkormányzat, a hírek szerint dolgoznak az egyszerűsítésen. A gyümölcstermesztés régi gondjaira hivatkoztak azok, akik nem terveznek fejlesztést, mert nem látják biztosítottnak a munkaerőt, s bizonytalannak ítélik meg a piaci értékesítési lehetőségeket.

A Fejér megyei gyümölcstermesztők nagyon várják

A pályázati felhívások megjelenését nagyon várják a Fejér megyei gyümölcstermesztők is. A Borbás Családi Gazdaságban – tudtuk meg Borbás Edittől – csak a kiírások megjelenése után hozzák meg a fejlesztésekkel kapcsolatos végleges döntéseket. Az azonban már biztos: négy hektárra őszibarackot telepítenek, továbbá pótolják az elöregedett, kipusztult alma- és őszibarackfákat. Edit asszonynak még számos fejlesztési terve, ötlete van, s azok megvalósításáért élni fog a pályázati lehetőséggel. Várja a felhívások megjelenését a Venyim Gyümölcse Kertészet is. Mint a családi gazdaság vezetőjétől, ifjú Csizmadia Györgytől megtudtuk, tervezik az elöregedett bodzaültetvény cseréjét és almafák telepítését. Mint mondta, ma már gépesített, s lehetőleg öntözött ültetvényben érdemes gondolkodni. Terveik egy részét egy esetleg sikertelen pályázat esetén, akár hitelből is megvalósítják.

Az ágazat jövője szempontjából meghatározó lehetőséget kínál a mostani pályázati program. Mint Apáti Ferenc, a Fruit­Veb elnöke egy közelmúltban közzétett tanulmányában kifejtette, a fejlesztés elengedhetetlen, a gyümölcs­ültetvényeknek mintegy fele ugyanis korszerűtlen, 70-75 százaléka öntözetlen. Fagyvédelem 100-200 hektáron, jégvédelem 2000 hektáron van. Professzionálisnak, versenyképesnek pedig a termelő ültetvényeknek csak a negyede, harmada – alig száz gazdaság – tekinthető. Ahhoz, hogy ez a helyzet megváltozzon, s erősödjön az ágazat termelési, piaci pozíciója, elengedhetetlen az uniós és kormányzati támogatással megvalósuló vidékfejlesztési program.