Ha elindul a rudli – Engedély nélkül tilos agancsot gyűjteni

Ahogy minden évben, úgy tavaly is hatalmas agancsokat neveltek fejükön a gímszarvasok, hogy az őszi bőgés idején felhívják önnön kiválóságukra, erejükre a figyelmet a tehenek körében, és persze, hogy ezzel párhuzamosan elriasszák, vagy éppen ádáz harcban legyőzzék a rivális bikákat. A tél eltelt, kopogtat a tavasz, így a tavalyi trófeák lehullanak, de ezzel nem ért véget a szerepük, hiszen jönnek érte a gyűjtögetők.

Az agancs ugyanis értékes alapanyag és nemcsak azért, mert szép, hanem mert könnyedén megmunkálható és a felhasználási területe kimeríthetetlen. Lakberendezési tárgyaktól kezdve a kések nyelén át az ékszerekig bármi készülhet belőle. Éppen emiatt sokan indulnak ilyenkor az erdőre, kifejezetten azzal a céllal, hogy felszedjék az elhullajtott értékeket. Az ilyen begyűjtő­utak két, egymással összefüggő, mégis különböző területen is károkat okoznak, okozhatnak. Az egyik, hogy az erdőterület tulajdonosa, illetve kezelője számára is érték az agancs, így jelentős veszteségeket okozhatnak a fák között kutatók.

A másik pedig az, hogy a gyűjtögetők tömeges megjelenése megzavarhatja az erdő nyugalmát, miáltal éppen a félénk szarvasok fogják menekülőre leginkább, kifutva akár a közúti forgalomban haladó autók elé.

A fent említett okokból közleményt adott ki az Országos Magyar Vadászati Védegylet. A vadgazdálkodó szervezetek érdekképviseleteként fellépő egylet határozottan felhívja az erdőre ilyen célból igyekvők figyelmét arra, hogy engedély nélkül tilos agancsot gyűjteni. Hangsúlyozzák, hogy amennyiben a gyűjtőnek nincs írásbeli engedélye a területileg illetékes vadászatra jogosult szervezettől, akkor a Büntető törvénykönyv szerint lopást követ el, ha hazaviszi az elhagyott koronát. Nemcsak az engedély nélküli gyűjtésnek vannak büntetőjogi következményei, hanem az agancsokkal való üzletelésnek is. Ha a szabálytalanul felszedett sokágú fejdíszt valaki felvásárolja, az orgazdává válik.

Ez tehát az agancsgyűjtés gazdasági oldala, ám a meggondolatlan, az állományt zavaró agancsgyűjtés miatt a szarvasbikák komolyan megsérülhetnek menekülés közben. Emellett a szarvasok megzavarása közúti balesethez is vezethet, áll a közleményben.

Itt nem egy-egy állat szökkenéséről van szó, ugyanis télen nagy, akár több száz egyedből álló csapatokba, úgynevezett rudlikba verődnek a szarvasok, amik menekülés közben nem figyelnek semmire, így akár a közúton is átvágnak, biztonságos búvó­helyet remélve a túloldalon.

Még ha a közlekedő emberek testi épsége nem is sérül meg, a károk jelentősek lehetnek. A nagy testű növényevők komoly baleseteket idézhetnek elő, jelentős anyagi kárt okozva és olyankor szinte elkerülhetetlen az állatok sérülése, esetleges elhullása, ami további, pénzben is kifejezhető károkat jelent. Ha valaki a tevékenységével veszélyezteti az emberek, az állatok és a közlekedés biztonságát, azokkal szemben vadvédelmi bírság is kiszabható. Súlyosabb esetben akár állatkínzással is vádolhatók az illegális agancsgyűjtők és ez utóbbi vétség akár börtönnel is sújtható.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet és persze valamennyi vadgazdálkodó határozottan kéri a természetjárókat és az agancsgyűjtés iránt érdeklődőket, hogy feltétlenül vegyék figyelembe az ide vonatkozó jogszabályi hátteret a saját maguk, valamint a magyar szarvasállomány érdekében.