Hektárok százezrein zöldell majd a magyar kalász és kukorica…

Már most is meglehetősen elismert Magyarország a vetőmag-előállító országok versenyében a maga ötödik, illetve hatodik helyével. A jelenlegi piaci szereplők nem csak itthon értékesítik termékeiket, jelentős mennyiség kerül exportra, erősítve ezzel az ágazatot és vele a gazdaságot. Ugyanakkor a teljes hazai termelés 90 százalékát három multinacionális cég állítja elő.

A Martonvásárban most induló, közel 23 milliárdos projekt jelentősen változtat majd ezen az állapoton. A legkorszerűbb technológiával épül majd az új üzem, ami a tervek szerint már induláskor 5500 tonna fémzárolt kalászos, 8000 tonna kukorica-vetőmagot állít majd elő. A jelentős beruházás eredményeképpen nemcsak jelentősen megemelkedik az itthon előállított vetőmag mennyisége, hanem ezzel párhuzamosan 50 új munkahely is létesül.

A leendő cég kialakulásáról és indulásáról Sándorfy Andrást, a vetőmagokkal foglalkozó cégcsoport két meghatározó tagjának, az Elitmag Kft.-nek és a Bázismag Kft.-nek ügyvezetőjét kérdeztük.

A szakember elmondta:

– Jelenleg két tervezőirodával aláírtuk a megállapodást a kiviteli engedélyes terveket illetően, emellett az ipari parkkal is megkötöttük a szerződést. Nagyjából úgy látjuk most, hogy hat hónapon belül, vagyis még idén meg tudjuk ejteni az első kapavágást. Nagyon sok a feladat még ebben a korai fázisban is. Van egy magasfeszültség is, meg kell oldani a tájolást is, de nagy szerencsénk van az ipari parkkal, mert sok terhet levesznek a vállunkról.

Azt is megkérdeztük, hogy ha megépül a gyártósor, és elindul a vetőmag-előállítás, akkor mennyivel emelkedik a Magyarországon gyártott vetőmag mennyisége. Sándorfy úgy fogalmazott: – Ha nem változik semmi, magyarul, ha a jelenlegi piaci szereplők ugyan­annyit állítanak elő akkor, amikor az új üzem elkészül, 15-20 százalékkal több kukorica-vetőmagot fogunk összesen előállítani, mint most. Hozzáteszem, hogy bár valóban 5500 tonna kalászos és 8 ezer tonna kukorica-vetőmag jut majd az üzemből a hazai és a külföldi piacra, de hogy jobban érzékeltessem, inkább úgy mondanám, hogy például a kukoricából 400 ezer zsákot termel majd az üzem.

Minden egyes 20 kilós zsák alkalmas egy hektár szántóföld bevetésére, ami azt jelenti, hogy az ország kukoricával beültetett földterületeinek felére elegendő lesz majd ez a mennyiség.

Összeadva tehát akár egymillió hektár feletti területek válhatnak zöld gabona-, illetve kukoricamezővé a Martonvásáron termelt vetőmagok felhasználásával akár hazánkban, akár külföldön, hiszen ez a cég is exportálja majd termékeinek egy részét.

Az ügyvezető hangsúlyozta: – A megtermelt mennyiség és minőség is jelentős, de a legfontosabb üzenet mégiscsak az, hogy ez magyar tulajdon. Itt nem forog fenn annak a lehetősége, mint a multiknál, hogy elköltözik a cég, mert úgy dönt valaki, hogy elmegy jobbra vagy balra. Mi itt vagyunk Martonvásáron, és ez eléggé meghatározza a jövőképét is az egész beruházásnak.

A teljes mértékben hazai tulajdonú beruházók befektetéseiből készülő, zöldmezős beruházás a legmagasabb színvonalú technológiát alkalmazza és a környezetvédelmi követelményeknek is megfelel majd. Utóbbira jó példa, hogy a magok szárítását biomasszából nyert hő segítségével oldják majd meg.

A martonvásári üzem kivitelezése tehát a tervek szerint még ez év végén elkészül és pár esztendőn belül beindulhat a termelés. A beruházásnak több pozitív haszna is lesz, túl azon, hogy egy jól működő hazai vállalkozás, és hogy ötven új munkahely jön létre, ugyanis kevésbé lesznek kitéve a magyar gazdák a multinacionális cégektől való függőségnek, s tovább erősíti a hetven éve a magyar vetőmagkutatás és vetőmegnemesítés központjának számító Martonvásár pozícióját is. Az élővilág is nyer rajta, ugyanis ez a tevékenység védi a növényi és a genetikai sokféleséget, ami fontos a tápanyag és a biodiverzitás számára is.