A hús hús, a tej tej – Nem csak az ágazatoknak fontos az élelmiszerek elnevezése

Egyre gyakrabban találkoz­hatunk a boltok polcain olyan termékekkel, amelyek neve megtévesztő, mert azt sugallja, hogy bármennyire is nem állati eredetű a termék, mégis hús- vagy éppen tejkészítmény. Emellett a marketingnek köszönhetően gyakran még azt is sugallják a reklámok és a nevek, hogy ezen termékek nemcsak hogy egyenértékű táplálékok az igazi tejjel vagy éppen a hússal, hanem még környezetbarátabbak és egészségesebbek is azoknál.

A nyílt levélből kiderül, hogy a hazai állattenyésztőket, valamint hús- és tejfeldolgozókat képviselő szervezetek határozottan támogatják abban a 171-es számú módosító javaslatban foglaltakat, amely az EU közös piacszervezési szabályait tárgyalja. Az új jogszabálytervezet idevonatkozó része kimondja, hogy az egész Európai Unióban korlátozná az olyan kifejezések használatát, mint a „joghurt/túró stílusú”, a „sajtutánzat”, a „tejszínízű”, a „laktózmentes tejhelyettesítő” vagy éppen a „sajtszerű”, sőt minden összefüggésben megtiltaná a tejet nem tartalmazó áruknál a tej/tejtermék név használatát.

Az említett szakmai szervezetek határozottan felszólalnak azért, hogy az Európai Unió ne engedje az élelmiszerek megtévesztő elnevezését, konkrétan tiltsa meg a trükközést a nevekkel, vagyis: a „hús” legyen valódi hús, a „tej” pedig legyen igazi tej.

A nyílt levél megfogalmazói nemcsak a saját érdekeiket és munkájuk értékét féltik, hanem a vásárlókat is. Ragaszkodnak ahhoz, hogy húsnak, kolbásznak, steaknek csak az állati eredetű termékeket hívhassák. A Copa-Cogeca, vagy­is az Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek és társszervezetei „Ez nem steak” címmel kampányt is indított, felhívva az Európai Parlament képviselőinek figyelmét arra, mérlegeljék a „steak”, a „burger” vagy a „kolbász” kifejezések növényi alapú termékek elnevezésében való használatának kedvezőtlen hatásait, mely a megtévesztő marketinggel közösen árt az állattenyésztési ágazatnak éppúgy, mint a fogyasztóknak.

A világban sokfelé kísérleteznek növényi alapanyagokból és genetikailag mó­dosított anyagokból összeállított, húshoz hasonló állagú és hasonlóképp fűszerezhető „anyagokkal”. Ahogy genetikai manipulációval, laborban, gyorsan előállított húshelyettesítőkkel és „műhúsoknak” hívott kreálmányokkal is. Ha­tározottan ellenzik az aláírók azt, hogy ezen termékek nevében akármilyen formában is szerepeljen a „hús” vagy bármely más, kapcsolódó szó, áll a közleményben.

A javaslatban foglaltakon túl azt is célnak tartják, hogy a jövőben semmilyen módon ne lehessen megtéveszteni a fogyasztókat, vagyis az olyan növényi alapú tejtermékutánzatok, mint például a „cheddar/parmezán/gouda ízű növényi tömb”, a „mylk”, a „vajas ízű margarin” vagy a „szójagurt” elnevezéseket változtassák meg a döntéshozók, hogy ne legyen megtévesztő.

Bár az Európai Parlament és az Európai Tanács állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló rendelete egyértelműen rögzíti a hús, a tej, valamint a húskészítmények és tejtermékek fogalmát, a tiltakozó szakmai szervezetek szerint az állati eredetű termékek, valamint a növényi alapú utánzatok elnevezései körül nem tiszta a helyzet.

Nem csak a hazai ágazat küzd a tisztánlátásért. A Copa-­Cogeca tavaly ősszel nyílt levelet tett közzé „Hívjuk az ásót ásónak!” címmel. Erre utalva a magyar tej- és húságazat azt nyilatkozta:

– Ahogy ezen szervezetek, mi is tiszteletben tartjuk az európai fogyasztók egy – kicsiny – szegmensének azon igényét, hogy a növényi alapú, hús- és tejmentes, illetve ezen termékek pótlására szolgáló, vegetáriánus/vegán termékek aránya növekedjen. De tisztességes és következetes marketingtevékenységet várunk el Európa-szerte. Olyat, amely tiszteletben tartja a hús- és tejtermékeket fogyasztókat, a vegetáriánus/vegán vásárlókat, továbbá a mezőgazdasági termelők, a hús- és tejipar által végzett munkát.